Az Árpád-ház program tematikájához kapcsolódva megkezdődött az egykori négykaréjos templom maradványainak feltárása a Szent István Bazilika előtti téren. Székesfehérvár Önkormányzata kezdeményezésére a Szent István Király Múzeum régészei a másfél hónapon át tartó munka során az 1971-ben részben feltárt és dokumentált építészeti maradványokat hitelesítik, valamint megtörténik a teljességre törekvő feltárás, dokumentálás a mai modern eljárások és technikai eszközök segítségével.
A Szent István Király Múzeum régészei megkezdték a feltáró munkát ma a Szent István Bazilika előtti téren. Székesfehérvár történelmi belvárosának legmagasabb pontján városunk történetének fontos emléke található: a jelenlegi püspöki székesegyház előtti útburkolatban eltérő színnel jelölve egy négykaréjos templom alaprajza látható. Az 1971-ben részben feltárt templom maradványait a történeti/régészeti kutatás a - Jan Dlugoss lengyel krónikás által lejegyzett - középkori hagyomány alapján Géza nagyfejedelem temetkezési helyével azonosítja. A templom a 10. századi hasonló jellegű építményeket figyelembe véve a fejedelmi – majd Szent István koronázása után királyi – palota tartozéka lehetett, az erre utaló csatlakozó falmaradványok töredékes részletei is előkerültek.
A régészeti kutatásról sajtótájékoztatón számolt be dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Mihály, a Szent IStván Király Múzeum igazgatóhelyettese.Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: „A munkálatok célja az 1971-ben részben feltárt és a kor műszaki színvonalán dokumentált építészeti maradványok hitelesítése. A teljességre törekvő feltárás és dokumentálás a mai modern eljárások és technikai eszközök bevonásával történik, emellett lehetőség nyílik a kronológiai és építészeti kérdések tisztázására is. Szeretnénk előkészíteni a feltárt építészeti maradványok korunk elvárásai szerinti méltó bemutatását, valamint a műemléki/építészeti tervezéshez szükséges alapadatok biztosítását.” Az igazgatóhelyettes hozzátette, hogy - a tervek szerint november közepéig zajló ásatásokon - a biztonsági előírások betartása mellett az érdeklődők figyelemmel követhetik a régészek munkáját. Így közelebb hozva a történelmet és a múzeum szakembereinek munkáját.
„Az állami és önkormányzati támogatással, illetve az egyházmegye által nyújtott kiegészítéssel és a segítő szándékú emberek hozzájárulásával megvalósul a Bazilika felújítása. Így a felújítást előkészítő munkálatok közben lehetőségünk nyílik arra, hogy elvégezzük ezeket a régészeti feltárási munkákat.” – ismertette a munkálatok megkezdésének előzményeit Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András hozzátette: „ A feltáráshoz szükséges anyagi forrást a Közgyűlés biztosította. Azt gondolom, ez a történelmi lehetőség arra, hogy a teljes feltárás megtörténhessen. Amennyiben a feltételezések szerint olyan leleteket találnak a szakemberek, amelyeket érdemes bemutatni, akkor a városnak az a feladata, hogy megtalálja erre a megfelelő helyet és módot, terveket és anyagi forrásokat egyaránt. Bízom benne, hogy eredményes lesz a régészek munkája.” – tette hozzá a polgármester.
A középkori településeken általánosan megfigyelhető, hogy a legfontosabb egyházi épület a környéket uraló legmagasabb ponton, a legelőkelőbb helyen épül fel. Székesfehérvár esetében itt a Szűz Mária prépostsági templomot várnánk, azonban a királyi koronázó és temetkező bazilikát máshol építették fel. Ennek magyarázatául vethető fel, hogy a jelzett magaslatot olyan jelentős objektum foglalta el - a királyi palota, és a Géza fejedelem hamvait őrző templom -, amelynek áthelyezése nem volt lehetséges.
A régészet és a történelem iránt érdeklődőknek különlegesen izgalmas lehet az is Székesfehérváron, hogy a Csók István Képtárban nemrégiben megnyílt „Régészeti pillanatképek” kiállításon nemcsak az elmúlt három év ásatásainak kincseit tekinthetik meg, hanem a régészek munkáját is megismerhetik. A Szent István Bazilika előtti téren zajló ásatásokon dolgozóktól pedig munka közben is választ kaphatnak szakmai kérdéseikre.