-
Közös keresztútjárás Fehérváron
A város polgárai és papjai közösen emlékeztek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután Spányi Antal püspök vezetésével volt a város polgárainak közös keresztútja. Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét.
2026.04.03. -
Egyedülálló kiállítás a múzeumban
Egyedülálló kiállítás látható a Szent István Király Múzeum Rendház épületében. A II. János Pál pápa, Karol Wojtyła életének máig ható üzenetét, a világtörténelemre gyakorolt hatását bemutató tárlat a katolikus egyházfő személyes tárgyain, illetve kordokumentumokon át hozza közel a látogatóhoz azt a lelkiséget, szakralitást, amit az olasz egyházfők utáni első lengyel pápa adott a világnak, a hívő és a hit örömét nem ismerő embereknek egyaránt.
2026.04.03. -
Viktória
Hosszú idő után visszatér az operett műfaj a Vörösmarty Színházba. Áprilisban Dolhay Attila és Ferenczy-Nagy Boglárka rendezésében mutatják be Ábrahám Pál: Viktória című művét.
2026.04.03. -
Megújult a Bösendorfer
Felújították a Hermann László Zeneiskola Bösendorfer zongoráját. A hangszert egy koncert keretében vehették birtokba az intézmény diákjai és tanárai.
2026.04.01.
Próza, zene, hangulatok - Fehérlófia előadás a PartiTúra sorozat zárásaként
Az archeikus magyar mesevilágot idézte fel Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző-karmester és Tarr Ferenc szövegíró a Fehérlófia című zenés mesejátékán keresztül.
A csodálatos népmeséből készült modern hangzású maivá átírt darabot a zenekar úgy adta elő, hogy az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon hangzott, és a legfiatalabbak is a darabot hallgatva kedvet kaphatnak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segítette őket az előadó, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, valamint a történet, a játékos mese. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatta be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni. Tarr Ferenc meséjét a kivetített rajzképek - Kosztándi Orsolya és Maróti Réka alkotásai - tették teljessé.
A különböző hangulatokat remekül érzékeltették, hol drámai fortissimoval, hol játékos tánccal (például cha-cha-cha), hol pedig szelíden ringó muzsikával.
A zenekart, a szerző Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző és karmester vezényelte, aki vezénylés közben kiváló színészi tevékenységgel prózát mondott és énekelt is. A finálét az egész zenekar együtt énekelte, amit taps kísért, és a végén a gyerekekből, ifjúkból kitörő hurrázás jelezte, hogy az előadás elérte a célját!
- Hogy miért pont a Fehérlófia? - kérdezett vissza beszélgetésünk elején a zeneszerző Dobszay-Meskó Ilona. - Azért, mert ez ősi magyar mese, benne van a barátság, az árulás, és mindaz, ami a kisgyerekkortól kezdve az öregségig végig kíséri az embert az élete során. Azért is volt kedvemre való munka ennek a megzenésítése, mert a gyerekek nagy többsége ismeri a történetet, tehát tudnak rá figyelni, értik, érzik annak mélységét. Fontos, hogy a történet érthető legyen, az operák esetében is alapvető ez. Jó választás volt a Fehérlófia, örömömre találtam benne olyan helyzeteket, amit zeneszerzőként ki tudtam aknázni, stílusgyakorlatként tudtam beleírni francia barokk rondót, bécsi klasszikus menüettet, de egy magyar népdalfeldolgozás is hallható a többi között. Sok inspiráló elem van a Fehérlófia történetében. A többi, általam írt felnőtteknek szánt műhöz hasonlóan izgalmas, örömteli tevékenység volt ennek megalkotása. Szerzőként minden munkát kedvelek, de közel állnak hozzám a színházi történetek, mindig magamra találok, amikor a élettörténetekhez kell zenét írni. Szívesen csatlakozok a zenétől független olyan művészeti ágakhoz, amit a zene tehet teljessé.