-
Dés László a MET Arénában
2026. június 17-én, szerdán 20 órától Dés László ad koncertet a székesfehérvári MET Arénában. Az est nemcsak azért ígérkezik kiemelkedő zenei eseménynek, mert a Kossuth-díjas előadóművész, dzsesszzenész és zeneszerző életművének legismertebb darabjai csendülnek fel, hanem azért is, mert a művész több hónapos alkotói szabadságát követően először lép fel.
2026.06.14. -
Díjátadó az évadzárón
Társulati üléssel zárta idei évadát a Vörösmarty Színház. A hagyományokhoz hűen ennek keretében adták át „Az évad színésze”, „Az évad színésznője”, „Az évad nem művész állományú dolgozója” elismeréseket, valamint a Vörösmarty Gyűrűt-díjat is. Az idei évben Sarádi Zsolt, Ladányi Júlia és Németh Mariann „Mary” vehette át a társulat által adományozott díjakat.
2026.06.13. -
Szimfonikus évadzáró
Elbúcsúzott a 2025-26-os évadtól az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az évadzáró találkozónak a fehérvárcsurgói Károlyi kastély adott otthont.
2026.06.12. -
Totus Tuus - Teljesen a Tiéd
Totus Tuus - Teljesen a Tiéd címmel beszélgetéssorozat kezdődött a Szent István Király Múzeumban. Az első alkalommal a II. Szent János Pál pápa életéről szóló kiállítás apropójából találkozhattak az est vendégei.
2026.06.12.
Próza, zene, hangulatok - Fehérlófia előadás a PartiTúra sorozat zárásaként
Az archeikus magyar mesevilágot idézte fel Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző-karmester és Tarr Ferenc szövegíró a Fehérlófia című zenés mesejátékán keresztül.
A csodálatos népmeséből készült modern hangzású maivá átírt darabot a zenekar úgy adta elő, hogy az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon hangzott, és a legfiatalabbak is a darabot hallgatva kedvet kaphatnak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segítette őket az előadó, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, valamint a történet, a játékos mese. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatta be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni. Tarr Ferenc meséjét a kivetített rajzképek - Kosztándi Orsolya és Maróti Réka alkotásai - tették teljessé.
A különböző hangulatokat remekül érzékeltették, hol drámai fortissimoval, hol játékos tánccal (például cha-cha-cha), hol pedig szelíden ringó muzsikával.
A zenekart, a szerző Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző és karmester vezényelte, aki vezénylés közben kiváló színészi tevékenységgel prózát mondott és énekelt is. A finálét az egész zenekar együtt énekelte, amit taps kísért, és a végén a gyerekekből, ifjúkból kitörő hurrázás jelezte, hogy az előadás elérte a célját!
- Hogy miért pont a Fehérlófia? - kérdezett vissza beszélgetésünk elején a zeneszerző Dobszay-Meskó Ilona. - Azért, mert ez ősi magyar mese, benne van a barátság, az árulás, és mindaz, ami a kisgyerekkortól kezdve az öregségig végig kíséri az embert az élete során. Azért is volt kedvemre való munka ennek a megzenésítése, mert a gyerekek nagy többsége ismeri a történetet, tehát tudnak rá figyelni, értik, érzik annak mélységét. Fontos, hogy a történet érthető legyen, az operák esetében is alapvető ez. Jó választás volt a Fehérlófia, örömömre találtam benne olyan helyzeteket, amit zeneszerzőként ki tudtam aknázni, stílusgyakorlatként tudtam beleírni francia barokk rondót, bécsi klasszikus menüettet, de egy magyar népdalfeldolgozás is hallható a többi között. Sok inspiráló elem van a Fehérlófia történetében. A többi, általam írt felnőtteknek szánt műhöz hasonlóan izgalmas, örömteli tevékenység volt ennek megalkotása. Szerzőként minden munkát kedvelek, de közel állnak hozzám a színházi történetek, mindig magamra találok, amikor a élettörténetekhez kell zenét írni. Szívesen csatlakozok a zenétől független olyan művészeti ágakhoz, amit a zene tehet teljessé.