-
A Helyőrségi Zenekar Pákozdon
Július 31-én, pénteken 19 órai kezdettel a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar ad koncertet az Emlékparki Nyár keretében, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhelyen. Az est meghívott vendégművésze Szomor György színművész, énekes lesz, aki karizmatikus hangjával és magával ragadó színpadi jelenlétével garantáltan felejthetetlenné teszi az estet.
2026.07.29. -
Múzeumi évkönyv
A SZIKM honlapján már ingyenesen elérhető és olvasható a múzeum legújabb évkönyve. Az Alba Regia 52. kötete számos történettudományi és régészeti érdekességgel – többek között a Fiatal Római Koros Régészek XVI. Konferenciájának tanulmányaival – várja az olvasókat.
2026.07.29. -
Régész színház
Júliusban és augusztusban a Szent István Király Múzeum újra műsorra tűzi a régész színház keretében a Schliemann - Trója és A Hieroglifák titka című zenés darabokat. Július 28-án tartották, az idei első előadást.
2026.07.29. -
XIV. Varga Sándor Verstábor
Ebben az esztendőben is Csíkcsomortán ad otthont a Székelyföldi Verstábornak. Idén több mint negyven Kárpát-medencei fiatal mélyülhet el a szakmai programok segítségével a költészet mélységeinek megismerésében.
2026.07.27.
Próza, zene, hangulatok - Fehérlófia előadás a PartiTúra sorozat zárásaként
Az archeikus magyar mesevilágot idézte fel Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző-karmester és Tarr Ferenc szövegíró a Fehérlófia című zenés mesejátékán keresztül.
A csodálatos népmeséből készült modern hangzású maivá átírt darabot a zenekar úgy adta elő, hogy az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon hangzott, és a legfiatalabbak is a darabot hallgatva kedvet kaphatnak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segítette őket az előadó, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, valamint a történet, a játékos mese. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatta be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni. Tarr Ferenc meséjét a kivetített rajzképek - Kosztándi Orsolya és Maróti Réka alkotásai - tették teljessé.
A különböző hangulatokat remekül érzékeltették, hol drámai fortissimoval, hol játékos tánccal (például cha-cha-cha), hol pedig szelíden ringó muzsikával.
A zenekart, a szerző Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző és karmester vezényelte, aki vezénylés közben kiváló színészi tevékenységgel prózát mondott és énekelt is. A finálét az egész zenekar együtt énekelte, amit taps kísért, és a végén a gyerekekből, ifjúkból kitörő hurrázás jelezte, hogy az előadás elérte a célját!
- Hogy miért pont a Fehérlófia? - kérdezett vissza beszélgetésünk elején a zeneszerző Dobszay-Meskó Ilona. - Azért, mert ez ősi magyar mese, benne van a barátság, az árulás, és mindaz, ami a kisgyerekkortól kezdve az öregségig végig kíséri az embert az élete során. Azért is volt kedvemre való munka ennek a megzenésítése, mert a gyerekek nagy többsége ismeri a történetet, tehát tudnak rá figyelni, értik, érzik annak mélységét. Fontos, hogy a történet érthető legyen, az operák esetében is alapvető ez. Jó választás volt a Fehérlófia, örömömre találtam benne olyan helyzeteket, amit zeneszerzőként ki tudtam aknázni, stílusgyakorlatként tudtam beleírni francia barokk rondót, bécsi klasszikus menüettet, de egy magyar népdalfeldolgozás is hallható a többi között. Sok inspiráló elem van a Fehérlófia történetében. A többi, általam írt felnőtteknek szánt műhöz hasonlóan izgalmas, örömteli tevékenység volt ennek megalkotása. Szerzőként minden munkát kedvelek, de közel állnak hozzám a színházi történetek, mindig magamra találok, amikor a élettörténetekhez kell zenét írni. Szívesen csatlakozok a zenétől független olyan művészeti ágakhoz, amit a zene tehet teljessé.