-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05. -
Koncert a jótékonyság jegyében
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel idén is szervez jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az december 11-i előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok kapják.
2025.12.04.
Próza, zene, hangulatok - Fehérlófia előadás a PartiTúra sorozat zárásaként
Az archeikus magyar mesevilágot idézte fel Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző-karmester és Tarr Ferenc szövegíró a Fehérlófia című zenés mesejátékán keresztül.
A csodálatos népmeséből készült modern hangzású maivá átírt darabot a zenekar úgy adta elő, hogy az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon hangzott, és a legfiatalabbak is a darabot hallgatva kedvet kaphatnak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segítette őket az előadó, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, valamint a történet, a játékos mese. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatta be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni. Tarr Ferenc meséjét a kivetített rajzképek - Kosztándi Orsolya és Maróti Réka alkotásai - tették teljessé.
A különböző hangulatokat remekül érzékeltették, hol drámai fortissimoval, hol játékos tánccal (például cha-cha-cha), hol pedig szelíden ringó muzsikával.
A zenekart, a szerző Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző és karmester vezényelte, aki vezénylés közben kiváló színészi tevékenységgel prózát mondott és énekelt is. A finálét az egész zenekar együtt énekelte, amit taps kísért, és a végén a gyerekekből, ifjúkból kitörő hurrázás jelezte, hogy az előadás elérte a célját!
- Hogy miért pont a Fehérlófia? - kérdezett vissza beszélgetésünk elején a zeneszerző Dobszay-Meskó Ilona. - Azért, mert ez ősi magyar mese, benne van a barátság, az árulás, és mindaz, ami a kisgyerekkortól kezdve az öregségig végig kíséri az embert az élete során. Azért is volt kedvemre való munka ennek a megzenésítése, mert a gyerekek nagy többsége ismeri a történetet, tehát tudnak rá figyelni, értik, érzik annak mélységét. Fontos, hogy a történet érthető legyen, az operák esetében is alapvető ez. Jó választás volt a Fehérlófia, örömömre találtam benne olyan helyzeteket, amit zeneszerzőként ki tudtam aknázni, stílusgyakorlatként tudtam beleírni francia barokk rondót, bécsi klasszikus menüettet, de egy magyar népdalfeldolgozás is hallható a többi között. Sok inspiráló elem van a Fehérlófia történetében. A többi, általam írt felnőtteknek szánt műhöz hasonlóan izgalmas, örömteli tevékenység volt ennek megalkotása. Szerzőként minden munkát kedvelek, de közel állnak hozzám a színházi történetek, mindig magamra találok, amikor a élettörténetekhez kell zenét írni. Szívesen csatlakozok a zenétől független olyan művészeti ágakhoz, amit a zene tehet teljessé.
