Október 1-jén önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A helyi választások alkalmával a szavazók több mint 3100 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el. Idén újdonságnak számít, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben építenek az adatok feldolgozásában az anyakönyvvezetők gépeire és hálózatára. A választás lebonyolítását most is segíti a Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR), ami a választási irodák egymás közötti hatékony kommunikációjának ad felületet.
Október 1-jén önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A helyi választások alkalmával a szavazók több mint 3100 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el. Idén újdonságnak számít, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben építenek az adatok feldolgozásában az anyakönyvvezetők gépeire és hálózatára. A választás lebonyolítását most is segíti a Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR), ami a választási irodák egymás közötti hatékony kommunikációjának ad felületet.
Egy településen elmarad a voksolás
Idén csak egy településen, a Vas megyei Peresznyén nem lesz polgármester-választás, mert nincs polgármesterjelölt, és a kislistás szavazás is elmarad. Kislistás választás az országban 9 településen marad el: Peresznyén kívül a Baranya megyei Kisbudméren, Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson, a Komárom-Esztergom megyei Vérteskethelyen, Veszprém megyében Egeralján, Kispiriten és Pápakovácsiban, Zala megyében pedig Boncodföldén és Hottón.
Tizenhatezer külföldi is szavazhat
Az idei választásokon több mint 8 millió 18 éven felüli szavazópolgár járulhat az urnákhoz, és az uniós csatlakozás óta az önkormányzati választáson a Magyarországon letelepedett uniós állampolgárok is részt vehetnek. Az Országos Választási Iroda adatai szerint körülbelül 16 ezer olyan uniós választópolgár él Magyarországon, aki rendelkezik itteni lakóhellyel, így a választói névjegyzékben szerepel. Idén jelöltként összesen 88 555 választópolgárt vettek nyilvántartásba, a választásokra 637 jelölőszervezetet regisztráltak (2002-ben a jelölőszervezetek száma 867 volt).
A helyi képviselőtestület megválasztása 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken - az országgyűlési választásokhoz hasonlóan - egyéni választókerületekben, egyéni jelölések, valamint emellett még a pártok, illetve a civil szervezetek listái alapján történik. A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtestület megválasztása ún. kislistás rendszerben történik, vagyis ezeken a településeken a polgármesteren kívül csak az egyéni jelölteket tartalmazó listára voksolnak a szavazópolgárok.
Akár öt lapot is kaphatnak a fővárosiak
A budapestiek külön-külön lapon szavaznak a kerületi polgármesterre, a kerületi képviselőtestületre, a kisebbségi önkormányzatok valamelyikére, a fővárosi közgyűlés tagjaira, továbbá főpolgármestert választanak. A polgármester- és főpolgármester-választás egyszavazatos, relatív többségű, egyfordulós, a jelöltek közül a legtöbb szavazatot elnyert személy kap mandátumot. A fővárosi közgyűlési választás egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történik. A 66 tagú fővárosi közgyűlés összetételéről a pártok és más társadalmi szervezetek listái alapján szavazhatnak a választók. A fővárosban a kerületi képviselőtestületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölőszervezetek vesztes jelöltjei kaptak. Listát az a jelölőszervezet indíthat, amelyik legalább hat fővárosi kerületben állított kompenzációs listát. Az a párt, amely nem érte el az összes szavazatok legalább négy százalékát, nem kaphat mandátumot.
A megyei közgyűléseknél nincs küszöbhatár
A megyei közgyűlési választások szintén egyszavazatos, arányos, többmandátumos, egyfordulós, pártelvű rendszer alapján történnek. A 19 megye területét két választókerületre kell osztani. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezer fősnél nagyobb településeinek választópolgárai tartoznak, a másikba az ennél kisebb lélekszámúak. A megyei közgyűlés tagjainak számát törvény szabályozza. A fővárositól eltérően itt nem állapítanak meg küszöbhatárt.
Kisebbségi választást az ország szinte minden második településén, majdnem 1500 önkormányzatnál tartanak. A voksoláson mintegy 195 ezren vehetnek részt, ennyien jelentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. A kisebbségi választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség.
223 kisebbségi jelölőszervezet
Az egyfordulós választáson nincs részvételi küszöb, de szavazategyenlőség esetén új választást kell kiírni. A kisebbségi választásra 223 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba, s összesen 16 268 jelöltet állítottak. (2002-ben kisebbségi jelölőszervezeteket és jelölteket külön nem vettek nyilvántartásba.)
Ha a helyhatósági választásokon a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottságnak a megismételt voksolást a szavazás megtartásától számított 30. napon belül kell kitűznie. Ilyen eset lehet például a szavazategyenlőség, vagy az, ha a felállítandó testületekbe nincs meg a kellő számú jelölt. Az időközi választást a kitűzéstől számított négy hónapon belülre kell kiírnia a bizottságnak, olyan napra, ami legalább 72 nappal van a kitűzés után. Az új képviselőtestület és az új polgármester megválasztásáig a régi testület, illetve polgármester látja el a feladatokat.
Újdonságok az informatikai rendszerben
A választás informatikai támogatását a korábbi választások hagyományaira építve alakították ki. Újdonság azonban, hogy idén az önkormányzati képviselő-testületek és a polgármesterek választása teljesen elkülönül a kisebbségi választástól. A másik változás, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben építenek az adatok feldolgozásában az anyakönyvvezetők gépeire és hálózatára. A választás lebonyolítását most is segíti a Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR), ami a választási irodák egymás közötti hatékony kommunikációjának ad felületet.
A választói névjegyzékeket, értesítőket a tavaszi országgyűlési képviselő választásnál használt módszerrel a közigazgatási hivatalok, illetve a főváros és Pest megye esetében a Központi Hivatal közreműködésével készítették el. A kisebbségi választói jegyzék és értesítő helyben készült, arról semmilyen országos számítógépes másolat nem állhat rendelkezésre.
Ez alkalommal is működött a Választás Előkészítő Rendszer (VER), ami az okmányirodákra szervezve gyűjtötte össze a számítógépes nyilvántartásnak a választáson induló szervezetek, jelöltek, listák adatait.
