Közzétette a panelépületek szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményező, energiahatékonysági beruházások támogatására a pályázati felhívást honlapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM); a vissza nem térítendő támogatás forrását a kiotói jegyzőkönyv szerint értékesített szén-dioxid-kvóta bevételek alkotják.A pályázati útmutatót és a szükséges dokumentumokat ITT találja!
A dokumentum szerint a pályázati forrásból az 1992 júliusa előtt, "iparosított technológiával" épült lakásszövetkezetek, társasházak és önkormányzati bérházak kaphatnak támogatást szén-dioxid-kibocsátás csökkentést és energiamegtakarítást eredményező felújításokra. A támogatás a lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása mellett vonatkozik az ingatlanok gépészeti rendszereinek és berendezéseinek korszerűsítése, valamint a megújuló energiafelhasználás növelését célzó berendezések telepítésére is. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületnek az " előregyártott technológiával" épített lakóépület.
A KvVM felhívása alapján minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, amelynek szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mérhető, illetve igazolható energetikai hatékonyságjavítással jár. A zöldtárca így támogatást nyújt a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítására, a megújuló energiafelhasználás növelésére, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, továbbá az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, valamint az épületek lodzsáinak beüvegezésére.
A minisztérium többszintűen alakította ki támogatási rendszerét azzal az indokkal, hogy komplex felújításokra motiváljon. Az alaptámogatás költségarányos állami hozzájárulást takar. Ennek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető költségek egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hatékonyság arányos támogatást a KlímaBÓNUSZ nevű hozzájárulás jelenti, amelyre akkor jogosultak az épületek, amennyiben az a felújítás eredményeképpen eléri legalább a "C" energetikai kategóriát. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség mintegy 10-27 százaléka lehet.
A pályázatokra 2009. október 30-án 24 óráig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni. Számos magyarországi környezetvédelmi szervezet korábban többször is sürgette a KvVM-et a kvóta-bevételekből finanszírozott pályázatok kiírására, mivel szerintük a további halogatással veszélybe kerülhettek volna az ország jövőbeni kvóta-eladási lehetőségei. Jelenleg két működő és egy tervezett szén-dioxid kereskedelmi rendszer létezik a világban. A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók. A következő 12 évet érintő végső, globális klímavédelmi döntések várhatóan 2010 decemberében, Koppenhágában születnek meg.
Az összesen hét évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet, az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta, míg a 2005 óta tartó közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a 12 ezer legnagyobb európai károsanyag-termelő vállalat érintett. A tervek szerint az uniós kereskedelem legnagyobb területe a 2013-2020 között életbe lépő, lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és hulladékipari szén-dioxid-kibocsátást tartalmazó Effort Sharing (ES) lehet.
Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. A jegyzőkönyv továbbá kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.