„Ötven éve történt” címmel nyílt kiállítás az Új Magyar Képtárban az ARÉV Baráti Kör Egyesület jóvoltából arra emlékezve, hogy a városban fél évszázada adták át az első panelházat. A kor dokumentumait és relikviáit Kiss József, az ARÉV egykori vezérigazgatójának kezdeményezésére gyűjtötték össze, hogy bemutassák az utókornak. A tárlatot december 13-ig láthatják az érdeklődők.
Az első székesfehérvári panelház átadása 1965 júliusában történt. Ez adta alapját az „Ötven éve történt” címmel indult eseménysorozatnak, amit a Szent István Király Múzeum és az ARÉV Baráti Kör Egyesület szervezett meg Székesfehérvár Önkormányzata fővédnöksége mellett. A Deák Ferenc utca 14-16-18. szám alatt fél évszázada megépült ház 50. születésnapjának megünneplését követően most újabb programmal készültek a szervezők.
Kulcsár Mihály, a múzeum megbízott igazgatója elmondta, hogy az ARÉV Baráti Kör Egyesület Kiss József egykori vezérigazgató kezdeményezésére gyűjtötte össze az építőipari vállalat dokumentumait és az egyesület feltáró munkájának eredményeként nyílt meg a kiállítás, ami öt évtizedet ölel fel. A kiállításon – ami december 13-ig tart – a múzeum nyitvatartási idejében az egyesület tagjai is várják a látogatókat, akiknek beszélgetéseket és vetítéseket szerveznek a városépítéshez kapcsolódó témákban, valamint klubfoglalkozásokkal is várják az érdeklődőket.
A tárlatnyitón Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy Kiss József igazgató úr nélkül, aki a baráti kör vezetőjeként szellemi atyja volt az értékmentésnek, elképzelhetetlen lett volna ez a kiállítás. "Összesen 17 ezer 642 panellakásról beszélünk Székesfehérváron, ennek az építőmunkának volt köszönhető sok minden, ami máig hat a város életében. A mai gazdasági erőnk sem lenne meg akkor, ha nem jönnek létre a nagy iparvállalatok, a cégeknek munkaerőre volt szüksége, az embereknek pedig lakásra. Ez az otthonteremtés elképzelhetetlen lett volna az ARÉV nélkül: ezen tevékenység előtt tiszteleg a kiállítás.” – mondta el Cser-Palkovics András polgármester, aki kiemelte, hogy a városban szinte valamennyi család kötődött a Videotonhoz, a Köfémhez, vagy az Ikaruszhoz, és ezek a cégek nem fejlődhettek volna az iparosított technológia nélkül. Székesfehérvár polgármestere arra kérte a jelenlevőket, hogy vigyék el a kiállítás hírét a városban, hozzák el gyermeküket, unokáikat és mondják el nekik is, hogyan fejlődött a város az elmúlt ötven évben.
Hufnagl Lóránt, az ARÉV műszaki vezérigazgató helyettese megnyitó beszédében felidézte, hogy a háború után az egész ország romokban hevert, Székesfehérváron pedig különösen nagy volt a pusztítás, a romokat helyre kellett állítani és azon gondolkodni, hogy mit építenek a helyükre. „A többi városhoz hasonlóan Fehérvár is létrehozott egy olyan építőipari céget, amely vállalta, hogy rendet csinál és elindulunk a fejlődés útján. Építeni kezdetben csak emberi kézzel lehetett, a pincetömb kiemeléseket a lakóházaknál kordékkal végezték az emberek, a téglaépítést hölgyek szolgálták ki, egymázsás ládákban hordták a maltert, keverték a betont.” – emlékezett Hufnagl Lóránt , aki szerint semmi sem volt adva ahhoz, hogy korszerű várost építsenek, de mégis sikerült.
