Országos kompetenciamérés: háromból egy diák nem érti amit olvas

 A magyarországi diákok közel harmada nem érti az elolvasott szöveget – ismertette a Figyelőnet az országos kompetenciamérés adatait – mondta  Balázsi Ildikó, a Sulinova Kht. Értékelési Központjának vezetője. A felmérés szerint a fiatalok számolni még rosszabbul tudnak.



A diákok 20-30 százaléka nem érti az elolvasott szöveget, ők a kétszer 45 perces teszten feldolgozott nyolc szöveghez feladott kérdésekre gyakorlatilag nem tudtak válaszolni – mondta Balázsi Ildikó.  A matematikai képességeik még ennél is rosszabbak, különösen a 10. évfolyamosnál fiatalabbak körében. Mindez azt jelenti, hogy a magyar diákok egyharmadának a tudása nem elegendő a továbbtanuláshoz, illetve ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon – mondta Balázsi Ildikó.

Ráadásul javulás sem mutatkozik, tette hozzá a szakértő, aki emlékeztetett arra, hogy a 2000-ben, illetve 2003-ban elvégzett, a tanulói teljesítményt nemzetközileg értékelő úgynevezett PISA-teszt szerint a magyar diákok a szövegértelmezést illetően az alsó egyharmadban végeztek. A legújabb PISA-tesztet 2006-ban végezték, ennek eredményeit azonban még nem ismerjük

– Az oktatási tárca 300 millió forintos pályázati keretet különített el azoknak a közoktatási intézményeknek, amelyek a kompetenciamérésen lemaradtak vagy gyengébb eredményt mutattak – közölte Arató Gergely oktatási államtitkár.

Összevetve a korábbi vizsgálatokkal, a magyar nyelvi szövegértés enyhén javuló képet mutat, míg matematikából vegyes a kép a 6., 8., és 10. évfolyamon. A szövegértést vizsgálva a 6. évfolyamon a diákok 20 százaléka, a 8. osztályban 28 százaléka, míg a 10. évfolyamon közel 30 százaléka ugyan el tudja olvasni az elé tett szöveget, ám alig, vagy egyáltalán nem érti azt. Matematikából 6. osztályban a tanulók 49 százalékának, 8. osztályban 44 százalékának, 10. évfolyamon pedig 37 százalékának van gondja az alapfogalmak használatával, azaz ennyien nem képesek egyszerű matematikai problémák megoldására sem.

Arató Gergely kitért arra is, hogy továbbra is nagyon jellegzetesek az országon belüli különbségek. A Nyugat-Dunántúlon a legjobbak az eredmények, míg Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon teljesítettek gyengébben a tanulók.

– A szülők iskolai végzettsége jelentősen meghatározza, hogy milyen eredményt ér el a diák – közölte.  Példaként említette, hogy a 6. osztályos szövegértésnél az általános iskolai végzettségű szülők gyermekeinek 80 százalékkal gyengébb az átlagos teljesítménye, az egyetemet végzetteknél pedig 60 százalékkal jobb.

Ez azt a jellegzetességét mutatja az oktatási rendszernek, hogy az nemhogy csökkentené a társadalmi helyzetből származó különbségeket, hanem sok szempontból erősíti azokat – mondta az államtitkár, hozzátéve, ez látszik települési bontásban is, azaz minél kisebb lélekszámú településről érkezik a diák, annál gyengébb a teljesítménye.