Óriásbábok a Belvárosban - érdeklődők sokasága kísérte végig a menetet

A nyitó eseményen Szent István király és szülei, Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony voltak a főszereplők, akiket a Sonivius Vappae együttes és a Fejér Baranta HSE tagjai, valamint érdeklődők sokasága követett végig a történelmi Belvárosban.

Rengeteg résztvevő – köztük kisgyermekes családok sokasága – kapcsolódott be a Királyok a Belvárosban sorozat nyitó felvonulásába, amely a Vörösmarty Színháztól indult, majd a Fő utcán végigsétálva, a Mátyás király emlékmű és a Várostér érintésével tért vissza a teátrumhoz szombaton délután, Szabó Miklós Bence kikiáltó vezényletével.

A felvonulást követően a Zichy ligeti Zenepavilonnál zárult az este, ahol Sára és a Casablanca Club műsorát élvezhette a közönség. A Vörösmarty Színház színművésze, Váradi Eszter Sára és zenésztársai többek között Nat King Cole, Ella Fitzgerald és Edith Piaf dalait és operettslágereket énekeltek a zenekedvelő közönségnek.

A Királyok a Belvárosban programok július 15-én, szombaton 17.00 órakor folytatódnak. Akkor Szent László, Salamon és Könyves Kálmán óriásbábjai, valamint a Tabulatúra Régizene Együttes fogadják a nézelődőket a Fő utcán.

A mostani szombat délutánon az érdeklődők elsőként államalapító királyunk édesanyjával, Sarolt fejedelemasszonnyal ismerkedtek meg a Mátyás-emlékműnél tartott megállónál. Zombor erdélyi vajda lánya, Géza nagyfejedelem felesége igazi nomád nagyasszonyként élte az életét, és – mint elhangzott – inkább ivott és lovagolt, mintsem az orsót forgatta. Erős kézzel támogatta férjét, arra biztatta, hogy teremtsen politikai kapcsolatokat a Nyugattal, és vegye fel a kereszténységet. Férje halála után fia, István lépéseit egyengette.

Az Országalma melletti második állomásnál Géza nagyfejedelem, Taksony vezér fia volt a főszereplő. Az erélyes jellemű Sarolttal kötött házassága révén egybeforrt az addig viszonylag különálló keleti és nyugati országrész, így elkezdődhetett Magyarország egységének kialakítása. Géza felvette a keresztény vallást, a függetlenségüket megőrizni akaró törzsi vezetőkkel szemben pedig kíméletlenül fellépett. Erős központi hatalmat épített ki. Fiát, Istvánt is megkereszteltette, és még életében királlyá választotta, hogy ő folytathassa az ország építését.

Ugyancsak az Országalmánál kísérték figyelemmel a nézők a Fejér Baranta Hagyományőrző Sportegyesület összecsapásait. A csoport a magyar nép történelmi, kulturális és művészeti értékeit kutatja, valamint az évszázadokon át ismert, és a magyar nép körében gyakorolt fegyveres és pusztakezes küzdelmi formák kutatását, gyakorlását és oktatását végzi. Ebből láthattak az érdeklődők egy rövid bemutatót.

A visszafelé tartó úton a menet még egy megállót tartott a Mátyás-emlékműnél, ahol az államalapító István királyt mutatták be. A mai magyar állam alapjainak létrehozója törvényeket alkotott az új, keresztény szokások meghonosítása érdekében, pénzt veretett, vármegyékre osztotta az országot törzsi területek helyett. 1000-ben, Esztergomban koronázták királlyá. Megszervezte a magyar keresztény egyházat. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Halála után negyvenöt évvel I. László király javaslatára avatták szentté.