-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Orbán Viktor: magunkénak valljuk Szent István útját
Európa és benne Magyarország csak akkor tud megújulni, ha az imádság és a munka hagyományát sikerül visszahelyeznie életfelfogása középpontjába - mondta Orbán Viktor vasárnap a jáki templom felújítási ünnepségén. „Magunkénak valljuk Szent István útját” - fogalmazott a miniszterelnök.
2013.04.28. 13:24 |
Európa és benne Magyarország csak akkor tud megújulni, ha az imádság és a munka hagyományát sikerül visszahelyeznie életfelfogása középpontjába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a jáki templom felújítási ünnepségén.
Szavai szerint a kontinens és benne Magyarország csak akkor tud megújulni, ha sikerül visszatalálnia önmagához, és sikerül visszahelyeznie az imádság és a munka hagyományát életfelfogása középpontjába. „Mi ezt a feladatot és helyzetet ismertük fel 2010-ben, amikor a választók ránk bízták Magyarország új alkotmányának létrehozását” – jelentette ki a kormányfő, jelezve, hogy ehhez először le kellett bontani a magyar alkotmányról „azokat a hagymakupolákat, amelyeket a kommunista rendszer épített rá”. Felidézte, hogy ennek szellemében az alaptörvénybe foglalták a magyar államiság keresztény gyökereit, és – mint fogalmazott - „magunkénak valljuk Szent István útját”.

A miniszterelnök szerint „nekünk ezen a saját úton érdemes továbbmennünk, a saját felismert igazságainkat érdemes alkalmaznunk”. Felhívta a figyelmet, hogy ehhez vállalni kell a saját út nehézségeit, ki kell állni a magyar érdekekért, és nem szabad megijedni „sem Brüsszeltől, sem a saját magunk árnyékától”. (Fotó: MTI)
Beszéde végén azt mondta, hogy nem a kormány tartja meg az országot, hanem az ország nemzeti érzelmű emberei tartják meg a kormányt. A munka pedig még nincs elvégezve, mindenért meg kell dolgozni, meg kell harcolni, „és ha a mi polgári körös barátaink és a nemzeti érzelmű magyarok nem állnak ott naponta újra és újra a biztatásukkal (...), akkor még a kétharmad ereje is el tud fogyni”. A kormányfő ezért támogatást kért az összegyűltektől, úgy fogalmazva, hogy a polgári körök az alkotó, elkötelezett, nemzeti érzelmű emberek gyülekezőhelyei, nélkülük az ország nem jutna semmire, és nem lenne nemzeti kormánya.
