Január elsejétől tíz százalékkal kevesebbet fizetünk a villanyért, gázért és távhőért, a döntés mintegy négymillió háztartást érint pozitívan. Teljesen életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amelyben új elem, hogy mindkét szülő jogosult a gyermekek után járó pótszabadságra. Emelkedik a nyugdíj és immár elektronikus úton is kezdeményezhetünk építésügyi eljárást.
Tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára január 1-jétől a kormány döntése értelmében. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében. A kormányszóvivő a döntéssel kapcsolatban utalt arra, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.
Január 1-től 5,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a jelenlegi jegybanki prognózis tekintetében infláció feletti mértéket jelent. Szintén a fogyasztói áremelkedésnél jobban emelkednek a minimálbérek. A tavalyi 93 ezer forint után 98 ezer forintért dolgozhatnak az erre az összegre bejelentett dolgozók, míg a szakmai bérminimum 108 ezer forintról 114 ezerre emelkedik.
Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. A közszolgáltatásnak köszönhetően az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintot takaríthat meg.
Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.