Nyilvánosak a ponthatárok - így lehetett bekerülni a Kodóra és az ÓE Alba Regia Műszaki Karára

A 2025-ös felvételi eljárásban mintegy 130 ezer diák jelentkezett egyetemre.

A legnépszerűbb képzés a gazdálkodási és menedzsment volt. A képzeletbeli dobogó második fokára a pszichológia, míg a harmadikra a kereskedelem és marketing került. A pontokat 500 pontos rendszerben számolták tavalyhoz hasonlóan, amiből 200 pont járt a tanulmányi pontokra, 200 pont az érettségi eredményekre és 100 pont pedig az intézményi pontokra.

Mivel az egyetemek saját hatáskörben döntöttek arról, hogy például milyen tárgyakat fogadnak el ötödikként a tanulmányi pontoknál, előírnak-e emelt szintű érettségit, húznak-e minimumpontokat, illetve milyen jogcímen adnak intézményi pontokat, ezért egy felvételizőnek intézményeként különböző pontjai lettek, még akkor is, ha ugyanazt a szakot jelölte meg.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán meghirdetett képzéseknél államilag finanszírozott nappali tagozatos alapképzésben a földmérő és földrendező mérnök szakon 322 pont, gépészmérnöki szakon 260, műszaki menedzser szakon 254 pont kellett. A villamosmérnöki szakhoz 282, a mérnökinformatikus szakhoz szintén 282 pontra volt szüksége a felvételizőknek. A gazdálkodási és menedzsment szakhoz 316 pont kellett az államilag finanszírozott nappali tagozatos alapképzésben.

A Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karán a kommunikáció és médiatudomány szakhoz 388 pontra volt szükség a székesfehérvári képzés esetében, az előadóművészet-jazzének szakhoz pedig 240 pont kellett az államilag finanszírozott alapképzésen Székesfehérváron.

A Kodolányi János Egyetem Gazdaságtudományi Karán nappali tagozatos államilag finanszírozott képzések között az emberi erőforrás szakhoz 350 pont kellett Székesfehérváron, a gazdálkodás és menedzsment szakhoz pedig 368. A turizmus-vendéglátás szakra 381 ponttal lehetett bekerülni a székesfehérvári képzési helyre.