Növények országa - a halimbai füves pap legendája

Halimba környékén megtalálhatók a hegyvidéket, a síkságot és a nyitott karszton a lápos élőhelyeket kedvelő növények egyaránt. Egyes felmérések szerint mintegy 300 féle fájdalomcsillapító, gyógyulást gyorsító fű van jelen ezen a tájon. Itt teljesített papi szolgálatot dr. Szalai Miklós (1902-1990), a füvesember, aki kora reggel megtartott miséje után felvette gumicsizmáját s a hátára vetett nagy gyűjtőzsákjával gyalog járta be a Halimba körüli réteket, dombokat, erdőket. Szalai Miklós 1947-ben kérte a Veszprémi Püspökségtől, hogy Bakonyszombathelyről helyezzék át Halimbára, mert tudta, hogy a Bakony, a Kisalföld és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő Halimbának és környékének igen gazdag növényflórája van. Gyógynövényeit 1965-ig maga gyűjtötte.

dr. Galambos István elmondta, hogy a füvesember szigorú napirend szerint élt. 1965 és 1985 között fél négykor kelt, négytől hatig keverte és adagolta a teákat segítőivel. Hattól fél nyolcig szundikált, fél nyolctól nyolcig reggelizett, majd délig a teakérő levelekre válaszolt. Déltől kettőig ebédelt, pihent, vagy vendégeivel beszélgetett, ötig újra a teakérő levelekre válaszolt, öttől fél hatig vacsorázott, fél hattól hétig pedig újra dolgozott. Héttől nyolcig olvasott, hogy nyolckor már ágyban legyen és kipihenje magát a másnapi hajnali kelés előtt.

A teákért pénzt nem kért, de a teakérő leveleket szokás volt 20, illetve 50 forinttal kibélelni. A havi pénzforgalom 70-80 ezer forint volt, ami óriási összegnek számított a 60-as, 70-es években. Évente 1 millió forint gyűlt össze a gyógynövények forgalmazásából, ebből háztartására 5-10%-ot költött, a többit az egyház javára fordította. dr. Szalai Miklós többek között a Veszprémi Püspökséget és az Esztergomi Érsekséget is támogatta. Barátaival, paptársaival képeslapon levelezett, hogy a kommunista Állami Egyházügyi Hivatalnak „ne kelljen” felbontania a leveleit. A halimbai füvesemberre hálásan gondol az utókor, adományaiból 33 templom és plébánia újult meg országszerte. Szalai Miklós teljes életet élve olyan értékeket hagyott példaként az utókornak, mint a hit, a céltudatos tanulás, az egészséges életmód, a természet szeretete, illetve a másokon való segítés igénye és ennek tevékeny művelése.