Jószívű fehérváriak - növekedett az adományozási hajlandóság

 A Magyar Városkutató Intézet harmadik éve vizsgálja a fehérvári lakosok adományozási szokásait, az eredmények azt mutatják, adakozó kedvűek a megyeszékhelyen élők. Azok közül a válaszadók közül, akik adakozni szoktak a rászoruló családoknak, 47 százalékuk általában pénzt, 18 százalékuk élelmiszert, 17 százalékuk pedig ruhát, vagy bútort ajánlanak fel. Mindössze 6 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik soha nem adományoznak.
2017.01.19. 10:27 |
A Magyar Városkutató Intézet harmadik éve vizsgálja a fehérvári lakosok adományozási szokásait, az eredmények azt mutatják, adakozó kedvűek a megyeszékhelyen élők. Azok közül a válaszadók közül, akik adakozni szoktak a rászoruló családoknak, 47 százalékuk általában pénzt, 18 százalékuk élelmiszert, 17 százalékuk pedig ruhát, vagy bútort ajánlanak fel.  Mindössze 6 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik soha nem adományoznak.
A teljes kutatási anyagot ITT találja!
Ingyen elvihető kabátok lepték el az országot. Olvasható volt több híradásban is az elmúlt hetekben. Több száz helyen várják még ma is a kiakasztott kabátok a rászorulókat, hiszen továbbra is fagypont alatti hőmérsékletet mérhetünk. Székesfehérvár is részese lett ennek a különleges összefogásnak: számos helyen lógnak kinn a kabátok. Az egyik éppen a Magyar Városkutató Intézet székhelyénél, a Fehérvári Civil Központnál található, a Szegényeket Támogató Alapítvány gyűjti az adományokat. Az akció sikerét mutatja, hogy már nemcsak kabátokat, hanem cipőket, takarókat, nadrágokat és pulóvereket is felajánlanak a lakosok.
A Magyar Városkutató Intézet harmadik éve vizsgálja a fehérvári lakosok adományozási szokásait, az eredmények, és az előbb leírt példa is mutatják, adakozó kedvűek a megyeszékhelyen élők. A felmérés 2016. december 15. és 23. között készült, 300 helyi lakost kérdeztek meg telefonon adományozási szokásaikról. Azok közül a válaszadók közül, akik adakozni szoktak a rászoruló családoknak, 47 százalékuk általában pénzt, 18 százalékuk élelmiszert, 17 százalékuk pedig ruhát, vagy bútort ajánlnak fel. Mindössze 6 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik soha nem adományoznak. Korábban 2013-ban és 2015-ben is vizsgálták a fehérvári lakosok adományozási szokásait. Azt lehet látni, hogy növekedett az adományozási hajlandóság, és az adományozás módja is változott. Míg 2013-ban, akik adományoztak, elsősorban élelmiszert ajánlottak fel, 2015-ben leginkább a pénzbeli adományozás volt a jellemző, amely tendencia 2016-ban is változatlan maradt. A soha nem adományozók aránya továbbra is csökken, 58 százalékról 2015-ben 13 százalékra, 2016-ban pedig 6 százalékra csökkent. A kérdőívre válaszoló fehérváriak 70 százaléka saját maga intézi az adományozást. 2013-ban ugyanez az arány még csak 15 százalék volt, 2015-ben pedig 45 százalék. Az adományozó szervezeteket korábban még a lakosság 60 illetve 35 százaléka vette igénybe, 2016-ban viszont ez az arány lecsökkent 19 százalékra. Ismerősök közreműködésével a válaszadók 8-8 százaléka intézte az adományozást korábban, az idei vizsgált évben ez az arány lecsökkent 4 százalékra.
 
Abban a kérdésben, hogy adományozna-e a helyi szociális célú civil szervezeteknek, 2015-höz képest 2016-ban tovább csökkent azok aránya, akik nem adományoznának a jövőben ilyen típusú szervezetnek, ellenben növekedett a bizonytalanok aránya is 5 százalékról 22 százalékra. Székesfehérváron 1991 óta működik a Szegényeket Támogató Alapítvány, 2016-ban ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. A fehérvári lakosok 77 százaléka hallott már az alapítványról. A válaszadók 16 százaléka valamilyen módon kapcsolatban is áll az alapítvánnyal, akár egyesületeken, akár ismerősökön keresztül.