-
Vágatlan nyár Fehérváron
A mostani aszályos időszakban a szakemberek Fehérváron is folyamatosan keresik a zöld környezetet segítő megoldásokat. A Városgondnokság a legtöbb helyen csak kontúrt húz a járdák mellett Fehérváron és nem nyírják a zöldterületeket. Ez alól csak a belvárosi frekventált parkok jelentenek kivételt.
2026.05.27. -
Róka Gyula köszöntése
Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Cser-Palkovics András Róka Gyulát. Az elismerést a Városházán tartott fogadáson adta át a város polgármestere a székesfehérvári civil élet egyik legaktívabb képviselőjének, aki szociális munkásként az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központban fejezte be aktív pályafutását.
2026.05.22. -
Mezőgazdasági összeírás
Három évente esedékes mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez az idén a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyes térségek mezőgazdasági helyzetére és változásaira kíváncsi a KSH.
2026.05.27. -
Díjeső a kamaránál
A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén ünnepélyes keretek között adták át a szervezet elismeréseit a térségben működő vállalkozásoknak. Életműdíjat vehetett át Braun Nándor az Év vállakozója pedig Csuta Zsolt és Kristóf Péter lett.
2026.05.27.
Népszokások - Mit szabad és mit nem az óév utolsó és az újév első napján?
Az új év első napjához számos népszokás fűződik, legtöbbjük eredete sok évszázados, sőt némelyik évezredes pogány hiedelemhez kapcsolódik. Amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is - hitték eleink, ami manapság a sokféle fogadalomban ölt testet. Ezt nagyon sokan komolyan gondolják, míg a varázslások, babonák inkább csak érdekességként maradtak fönn.
2011.12.31. 08:28 |
Az új év első napjához számos népszokás fűződik, legtöbbjük eredete sok évszázados, sőt némelyik évezredes pogány hiedelemhez kapcsolódik. Amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is - hitték eleink, ami manapság a sokféle fogadalomban ölt testet. Ezt nagyon sokan komolyan gondolják, míg a varázslások, babonák inkább csak érdekességként maradtak fönn.
Az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúznak: a lárma, kolompolás mai megfelelője a trombitálás és újabban az ilyenkor is szokásos tűzijáték. Egyes vidékeken szerencsepénzt tesznek az emberek a tárcájukba, másutt szerencsepogácsát sütnek, amelyben pénz lapulhat.
A hagymakalendárium főleg vidéken dívott: 12 gerezd fokhagymába sót tesznek, amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó esik majd.
Az ólomöntés az egyik legismertebb szokás: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel. A gombócfőzés pedig főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a gombócokba rejtették. Amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható férfinév lesz a lány jövendő férjének a neve.
A malac farkának meghúzása azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet és helyet csinál a szerencsének. A lencsefőzés azért népszerű - mint minden szemes étel fogyasztása - mert a sok pénzre, a szerencsére utalhat. Baromfifélét nem szabad enni, mert elkaparhatja a szerencsét.
Az év utolsó napján tilos levinni a szemetet, nem szabad teregetni, orvost hívni, orvoshoz menni. Akinek szilveszterkor fáj a foga, az pedig valamit halogat - amit már nem szabadna tovább görgetni az új évben.
Nem ajánlott a baromfihús fogyasztása, mert a csirke elkaparja a szerencsénket, de a pulyka sem javallott, mert mérget hoz a házhoz. Velük szemben a disznót bátran választhatjuk.
