Népszerű volt az ingyenes tárlatvezetés - az ország minden részéről jöttek a Pompeji kiállításra

Nem csökken az érdeklődés Gorsiumban a Pompeji kiállítás iránt, ahol a látogatók megismerkedhetnek a katasztrófa miatt néhány óra alatt megsemmisült, egykor virágzó város lakóinak életével, valamint a gladiátorok, közfürdők és ókori bordélyházak világával. Az antik művészet remekei, embernagyságú márvány- és bronzszobrok, gazdagon díszített sisakok, falfreskók, hétköznapi használati eszközök láthatók az izgalmas kiállításon, amelynek különleges, egyben megrázó darabja az a gipszöntvény, amely egy állapotos nő alakját őrizte meg az utókornak.

Kartali Erika és Kartali István Szigetszentmiklósról érkeztek. Fehérvárig vonattal, onnan pedig kerékpárral jöttek Gorsiumba. A Pompeji kiállítás után a Velencei-tó felé vették az irányt és ott szálltak ismét vonatra.

Az egyedülálló tárlat július 28-ig minden nap tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket. A vezetésekre előzetesen nem kell bejelentkezni, de mivel a terem befogadóképessége korlátozott, így az érkezési sorrendet veszik figyelembe. Gorsiumban kedden délelőtt is sokan éltek a lehetőséggel, hogy közelebbről is megismerkedjenek a pompeji hétköznapokkal. A magánéletet falfestmények, tárgyak idézik meg a látogatóknak és persze a katasztrófa maga, a Vezúv kitörése is látható a falakon.

A tárlatvezetésen a látogatók megismerkedhettek a pompeji emberek lakóházainak helyiségeivel, berendezési tárgyaival és étkezési szokásaival is. A ház központja, legfontosabb helyisége az atrium volt, ebben összpontosult a rómaiak otthoni élete. Itt állt az étkezőasztal és a házi tűzhely, a focus is, amelynél nemcsak főztek, hanem áldoztak is a házi isteneknek. A kiállításon látható egy pompeji ház „széfje”, egy gazdagon díszített hatalmas bronz láda is, amit nagy súlya miatt nem lehetett megemelni, így jól szolgálta a család értékeinek őrzését.

A tárlaton épen maradt bronz edényeket és ivókürtöket is láthatunk, amiből a pompejiek vízzel hígítva itták az étkezésekhez a bort, hogy elkerüljék a részegséget és el tudják végezni mindennapi teendőiket, gondozzák a veteményt, halásszanak, vagy katonai feladatokat lássanak el. A tárlatvezetésen elhangzott, hogy abban a korban csak az északi határ felett élő „barbárok” itták tisztán a bort.