Németalföldtől Rómáig címmel nyílt kiállítás a Zichy-gyűjtemény legszebb festményeiből és szobraiból a Csók István Képtárban. Zichy Edmund gróf monarchia-szerte csodált műgyűjteményt teremtett bécsi otthonában. Az iparművészeti tárgyakat és festményeket bemutató tárlat június 29-ig látható hétfőn 13–18 óráig, keddtől péntekig és vasárnap 10–18 óráig valamint szombaton 9–18 óráig.
A Szent István Király Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása a gyűjtemény képzőművészeti anyagából nyújt válogatást, ismét egyesítve a magyar művelődéstörténet egy fontos fejezetének korábban összetartozó darabjait. Ennek jelentőségét nem csupán Jan Kupecký, Bernardo Strozzi, Christian Seybold, Franz Xaver Messerschmidt, Bernardo Canal, Antonio Bellucci, Jan Molenaer, Jan I. van den Hecke, id. Markó Károly, Mányoki Ádám és számos további neves mester műveinek kvalitása adja, hanem az is, hogy a 20. század viszontagságai miatt rendkívül kevés olyan korabeli hazai gyűjtemény rekonstruálható, amelyet ilyen teljességgel ismerhet meg a művészetkedvelő közönség.
A vendégeket Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a tárlatnyitón. Fontos célnak nevezte, hogy Fehérvár kulturális életét sikerüljön olyan szintre emelni, ami megilleti a várost történelmi múltja és gazdasági szerepe okán. „Az ország művészet nélkül olyan, mint egy kert virág nélkül” – idézte Zichy Edmund szavait Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetet mondott a Szépművészeti Múzeumnak és a Szent István Király Múzeumnak, hogy ha csak néhány hétre is, de „hazahozták” ezeket a műkincseket. A polgármester kiemelte, hogy a szellemi és anyagi vonatkozásban egyaránt óriási értéket képviselő alkotások fehérvári bemutatásának akkor van értelme, ha minél többen tekintik majd meg a kiállítást.
A polgármester szavait követően Szűcs György, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy sikerült olyan típusú tárlatot összeállítani, ami rendkívül gazdag anyagot tartalmaz és sok korszakot fog át. A család képviseletében Zichy Aladár a műgyűjtő Zichy Edmundról szólt, kiemelve, hogy a gróf monarchia-szerte csodált műgyűjteményt teremtett bécsi otthonában, emellett kalandos élete során az osztrák–magyar északi-sarki expedíció egyik legbőkezűbb támogatója is volt, így a Zichy nevet sziget is őrzi a Jeges-tengeren.
Dr. Kelényi György művészettörténész elmondta, hogy a magyarországi és a bécsi kulturális közéletben betöltött kiemelkedő szerepe miatt nagy tiszteletnek örvendő Zichy Edmund gróf kollekciója két fő részből állt. Az iparművészeti tárgyak között főként keleti műkincsek és a kortárs iparművészet remekei sorakoztak, míg a képzőművészeti egység – Németalföldtől Rómáig, sőt azon is túl – döntő részben az európai festészet különböző iskoláinak és korszakainak darabjaiból tevődött össze. A jeles gyűjteményt a gróf halálát követően fia, Zichy Jenő (1837–1906) örökölte, és egyesítette az általa idehaza és ázsiai útjai során válogatott képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi és régészeti anyaggal. Az apa, Zichy Edmund szívesen vezette körbe barátait, ismerőseit és a szakmai érdeklődőket a szinte múzeumként funkcionáló bécsi lakásában, míg fia az egész gyűjteményt megnyitotta az érdeklődő közönség előtt, miután pesti palotáját a múzeum kialakításához szükséges új szárnnyal toldotta meg. Az „ipargróf” végrendeletében a teljes kollekciót a fővárosra hagyta azzal a kikötéssel, hogy azt tartsák egyben. Az örökösök azonban a gróf 1906-os halálát követően visszaperelték a Rózsa és Szegfű utcák sarkán álló palotát, így a fővárosnak műfaji egységek szerint több helyen kellett elhelyezni a múzeum anyagát. Emiatt a műtárgyakat ma számos fővárosi, vidéki és országos gyűjtemény őrzi.
