Német fejlesztések az EU csatlakozás előtt

 A korábbi német szociáldemokrata kancellár javasolja, hogy könnyítsék meg a keletnémet tartományok - még mindig nem befejezett - gazdasági felzárkózását. A kelet-német és a nyugat-német bérek között átlagosan legalább 50 százalékos különbségek vannak, viszont ennél sokkal hatalmasabb, átlagosan ötszörös a differencia a kelet-német és mondjuk a lengyelországi személyi jövedelmek között.

  Az unióbővítést megelőző, szinte utolsó pillanatokban komolyan felvetődik, hogy hozzák kivételezett helyzetbe az elmaradottabb keleti német tartományokat. Helmut Schmidt, a ma 85 éves volt német kancellár, akit az utóbbi időben egyébként is erősen foglalkoztatja, miként lehetne csökkenteni a hatalmas gazdasági szakadékot az egykori NDK és Nyugat-Németország között, most felvetette, hogy a kelet-német tartományok vállalatai fizessenek fele akkora értéktöbbletadót, mint a nyugatiak.

 Emellett szerinte eleve csökkenteni kellene a keleti tartományok befizetéseit a szövetségi kasszába. Schmidt javaslatát, párthovatartozástól függetlenül, kitörő lelkesedéssel fogadják az illetékes tartományok kormányai. A gazdag és szövetségi szinten befolyásosabb nyugati tartományok irányítói viszont a leghatározottabban visszautasítják az ötletet.

 Ettől függetlenül a volt kancellárhoz hasonlóan, egy sor komoly német gazdaságkutató vészesnek ítéli meg a keleti tartományok helyzetét a bővítés nyomán. Ugyanis reális a veszélye annak, hogy a Kelet-Németországban már letelepedett, vagy oda tervezett új beruházásokat a befektetők előbb-utóbb a jóval olcsóbb bérszínvonalú most csatlakozó országokba, főként Lengyelországba és Szlovákiába telepítik át.