Trianon 100 - néma főhajtással és polgármesteri emlékbeszéddel kezdődött a megemlékezés

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára emlékező városi programsorozat reggel az Országzászló téren kezdődött néma koszorúzással és csendes főhajtással.

Két évvel ezelőtt, 2018. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján avatták fel a megújított Országzászló teret és a névadó Országzászló emlékművet Székesfehérváron. A nemzet történelmi fővárosa jelképesen ezzel az eseménnyel készült fel arra, hogy rangjához méltó módon emlékezzen 2020. június 4-én a trianoni békeparancs aláírásának századik évfordulójára.

 A megemlékezés-sorozat a megszentelt Országzászló téren csütörtökön reggel 8 órakor néma főhajtással, koszorúzással kezdődött, melyen részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester és jelen voltak Székesfehérvár alpolgármesterei és önkormányzati képviselői is. A megemlékezésen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő, Dr. Simon László kormánymegbízott, Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Spányi Antal megyés püspök is. A polgármester korábban arra kérte a polgárokat, hogy június 4-én egyetlen percre se hagyják magára az Országzászló Emlékművet! Ennek jegyében, aki csak teheti, a nap folyamán helyezzen el virágot, mécsest a nemzeti összetartozás városi szimbólumánál. 

Az események a Városháza Dísztermében folytatódtak, ahol emlékbeszédet mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester. Székesfehérvár polgármesterének teljes emlékbeszéde ITT érhető el!

A Városháza Dísztermében elsőként Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnökének előadásában hangzott el  Karinthy Frigyes Levél kisfiamhoz című írása, majd Székesfehérvár polgármestere mondta el emlékbeszédét a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából.

"Száz év távlatából már nyilvánvaló, hogy a sok tekintetben szükséges és jogos önkritikán túl, mit okozott a párizsi, washingtoni, londoni, versailles-i asztalokon végtelen arroganciával, önkényesen, megdöbbentő felkészületlenséggel és államférfiakhoz méltatlan ostobasággal meghúzott határok, kártérítések, követelések sokasága. A béke, mely egy pusztító háborút hivatott lezárni, közvetve elnyomó eszméket szökkentett szárba, diktátorokat segített hatalomba, korábban békésen együtt élő népeket tett ellenséggé és végsősoron még egy világégést okozott. Ám mégis: nem csak a gyásznak a napja a mai." - fogalmazott emlékbeszédében Székesfehérvár polgármestere, aki szólt arról is, hogy mint minden, a magyar államisághoz kötődő évfordulót, ünnepet, a nemzet bölcsőjeként Székesfehérvár a Nemzeti Összetartozás Napját is különlegesen éli meg: "Városunk története annyira szorosan összefonódik Magyarországéval, hogy mintegy kicsinyített másaként, le is képezi azt. Amikor háborúk döntötték romba országunkat és társadalmunkat, a Királyok Városa együtt szenvedett az országgal, otthonunk ezeket a néhol 70, néhol 700 éves sebeket a mai napig viseli. Azokban az időkben pedig, amikor Magyarország a békeidők fejlődését és változásait élvezte, Fehérvár az országban legerősebb gazdasági, kulturális és közösségi fellegvárként testesítette meg ezt a változást. Természetszerű tehát, hogy a diktátum, melyet Magyarország elpusztításáért írtak, Székesfehérvár magyar történelmi hagyományainak pusztulását is akarta, ám ahogy nemzetünk, úgy Székesfehérvár sem hagyta magát. Ami Magyarország számára a bethleni konszolidáció nem könnyű időszaka, az Fehérvár számára a Csitáry-korszak: egy nagy, átfogó megújulás, melynek máig érezhető vívmányai is vannak." 

Az emlékbeszéd elhangzását követően elkezdődött annak a sokezer település nevének felolvasása, melyeket elszakítottak Magyarországtól száz évvel ezelőtt.

A felolvasás jelképesen 16.30 órakor, a diktátum aláírásának időpontjában zárul. Ekkor egy percre leállnak a fehérvári intézmények és a közösségi közlekedés. Székesfehérvár Önkormányzata kéri, hogy akik csak tehetik, a közös emlékezés jegyében szakítsák meg az útjukat, munkájukat, a vendéglátóhelyek pedig szüneteltessék a kiszolgálást és a zenét.