Négyszeresére nőtt az eladósodott magyarok száma öt év alatt

 A rohamos mértékű lakossági devizaeladósodás veszélyekkel jár. Öt év alatt négyszeresére nőtt ugyanis az eladósodott magyar emberek száma. A hazai mutató még így is csak harmada annak, amit a korábbi uniós tagországokban mérnek. Itthon elsősorban a lakáshitelek száma emelkedett, de autót is egyre többen vesznek hitelre. A szakértők szerint az eladósodottság növekedése együtt jár a felzárkózási folyamattal.

 A tömeges eladósodás szélén áll a magyar lakosság nagy része - jósolják a hazai szakértők. A reáljövedelmek gyarapodásának és az egyre kedvezőbb feltétekekkel nyújtott banki kölcsönöknek köszönhetően ugyanis az elmúlt években egyre többen folyamodtak hitelért. Első lépésben az autók és tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához szükséges kölcsönök száma ugrott meg, majd a 2001-es új lakástámogatási rendszer, és a jelenlegi fészekrakó program beindulásával még többen kértek lakáshitelt.

 A lakáskölcsönök többsége ma már devizaalapú. A nemzeti össztermékhez viszonyítva öt év alatt 1,1 százalékról 8,5 százalékra nőtt a valutában és devizában nyújtott ingatlanhitelek. Azt viszont nem árt tudni, hogy a rohamos mértékű lakossági devizaeladósodás veszélyekkel jár.

 A devizában történő eladósodás azért jelent plusz kockázatot, mert nem csak azzal kell számolni, hogy a kamatok változnak, hanem még egy árfolyamkockázattal is kalkulálni kell - mondják a szakértők, akik szerint az ország tömeges eladósodása együtt jár az unióhoz történő felzárkózással. Az eurózónában például 2003 végén a 12 tagállam összes GDP-jének több mint felére rúgtak a magánadósságok, míg az újonnan csatlakozott országokban ez az arány jelenleg 3 és és 16 százalék között van.