A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület huszonhárom évvel ezelőtt jött létre. Tagjai valamennyien Székesfehérvár gazdasági, vállalkozói, oktatási és közművelődési életéből kerülnek ki, az egyesület elnöki tisztségét az alapszabály értelmében a mindenkori polgármester tölti be. Céljuk, hogy a tagdíjukkal a város fejlődését, a kultúrát, az oktatás, továbbá a tehetséges fiatalok pályafutását támogassák. Többek között az egyesület nevéhez fűződik a csütörtöki találkozó helyszínén, a Városháza Dísztermében található történelmi falfeliratok 2012-es újrafestetése.
A csütörtöki taggyűlésen dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület elnöke köszöntötte az egyesület tagjait. Ahogy fogalmazott, a mai előadás is hozzájárul ahhoz, hogy a közösség fajsúlyos kérdésekben tájékozódjon, valamint ismerhesse meg mások, jelen esetben egy kormánytag véleményét.
Navracsics Tibor volt a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vendége
Miután most terjesztik be az Országgyűléshez az új területfejlesztési törvényt, ennek nyomán egy új koncepció is kialakul, melynek köszönhetően - reményeik szerint - 2025. január 1-től Magyarországon egy megújult területfejlesztési politika alakulhat ki. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter csütörtöki előadásában ennek az új koncepciónak a főbb elemeiről beszélt, kiemelve a helyi vonatkozásokat. „Az új területfejlesztési politika egyik alapvető célja, hogy a térségi együttműködést helyezze előtérbe. (…) Fontos, hogy a különböző profilú régióknak különböző profilú fejlesztési stratégiákat adjunk, ezáltal személyre szabottan segíteni tudjunk ezeknek a térségeknek a felzárkóztatásban.” – fogalmazott a miniszter, aki elmondta: Székesfehérvár az ország egyik legerősebb gazdasági pólusa, ahol nem a felzárkózási problémákkal kell megküzdeni, hanem sokkal inkább az urbanizációs folyamatok miatt a Budapest közelségéből adódó nehézségekkel.
A területfejlesztési miniszter előadásában kitért arra, hogy olyan folyamatokat szeretnének elindítani, melyek segítségével a térséget megerősítenék önálló arculatában, ugyanakkor megtartanák a Budapesttel való szoros kapcsolatot is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a 2004-es uniós csatlakozás évéhez viszonyítva az ország folyamatosan fejlődik, Budapest után pedig a Közép-Dunántúl régiója érte el a legnagyobb fejlődést.
„Az alapvető különbség a régi és a most kialakítani kívánt területfejlesztési politikában, hogy a verseny helyett az együttműködésre szeretnénk bízni a hangsúlyt. A Közép-Dunántúlon is fontos, hogy a verseny helyett a települések együtt hozzanak létre egy virágzó, nagyon jó adottságokkal rendelkező régiót.” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki kiemelt még egy, Székesfehérvárt is érintő folyamatot. A szuburbanizáció jelensége Fehérvárt is érinti, melynek következtében a lakosság egy része a környező falvakba költözik, ott azonban hiányolni kezdi a városban megszokott színvonalú közszolgáltatásokat, szolgáltatásokat, infrastruktúrát. Többek között ezért is fontos, hogy az új területfejlesztési politika funkcionális várostérségekben gondolkozik.
A területfejlesztési miniszter elmondta, hogy a Veszprém-Székesfehérvár együttműködés vonatkozásában most azon dolgoznak, hogy olyan célokat próbáljanak megfogalmazni, melyek ezen térség számára közösen is értelmezhetőek. „Jól látszik, hogy ennek a térségnek is számos olyan központjai vannak, melyek értelmet adnak az együttműködésnek. Nagyon nagy jelentőséggel bír Veszprém és Székesfehérvár számára, hogy egy erős gazdasági tengelyt alakítsanak ki. Úgy gondolom, hogy ez a térség európai szinten is nagyságot jelent.” – hangsúlyozta a régió fontosságát Navracsics Tibor. Az előadás zárásaként elmondta: jövő héten kezdődik meg az új területfejlesztési törvény vitája, melynek elfogadása azt a lehetőséget adja, hogy az Európai Uniós források, a területfejlesztés és a közigazgatás egy hatáskör alá tartozzon.
A miniszter előadása után az SZJE tagjai kérdezhettek Navracsics Tibortól. Az Európai Uniós forrásokról szóló tárgyalásokról elmondta: a tárgyalások végén vannak, már csak a politikai megegyezés van hátra. Az év hátralévő részében még folynak a tárgyalások, személyesen abban bízik, hogy még idén meg tudnak állapodni. Az egyesület tagjainak kérdésére arra is válaszolt, hogyan értékelné az elmúlt közel 20, Európai Unióban eltöltött évet. „Szerintem mindenképpen alapvető fontosságú az Európai Uniós tagság Magyarország számára.” – fogalmazott a miniszter, aki példaként Nagy-Britanniát hozta fel, akik ugyan szerencsésebb geopolitikai és gazdasági helyzetben vannak, ennek ellenére mégsem jutnak dűlőre az elmúlt években. „Magyarország számára esélytelen lenne az Európai Unión kívüli élet, nem csak a források miatt, de önmagában a világpiac miatt is.” – húzta alá Navracsics Tibor.
A taggyűlésen bemutatták az egyesület négy új tagját is: Lévai Gergelyt, a Port Holding ügyvezetőjét, Simon Józsefet, a Köfém Művelődési Ház igazgatóját, Pamminger Márkot, a CQSZ MÉRŐESZKÖZ Kft. ügyvezetőjét. A negyedik új tag, Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője nem tudott részt venni az eseményen.
