-
A tűzoltókért imádkoznak
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje ünnepéhez kapcsolódóan a Szent István király-székesegyházban május 6-án hétfőn 18 órakor Spányi Antal megyés püspök mutat be szentmisét, amelynek keretében megáldja a tűzoltókat. A főpásztor megemlékezik Szent Flóriánról és a tűzoltók áldozatos munkájáról.
2024.05.05. -
Buddhista meditáció
Május 4-én, szombaton éberség-központú meditációt rendeznek a Liszt Ferenc utca 11. alatt található Shakti Jógastúdióban. A gyakorlást Bialkó László Gergő, a Tan Kapuja Buddhista Egyház felhatalmazott dharmatanítója vezeti.
2024.05.03. -
Királykúti esték
Kozáry Ferenc színművész volt a Királykúti esték vendége. A Vörösmarty Színház népszerű művésze Bakonyi István kérdéseire engedett bepillantást mindennapjaiba.
2024.05.03. -
Színházi nyár Fehérvárcsurgón
Az idei nyár sem telik el színház nélkül Fehérvárcsurgón. A szervezők júniusban, júliusban és augusztusban is izgalmas darabokkal készülnek.
2024.05.02.
Nagypéntek - Jézus kereszthalálára emlékezünk
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
2014.04.18. 06:10 |
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.