Munkahelyi jól-lét és stressz - konferencián elemezték a kockázatokat

Napjainkban világszinten sokak számára jelent a munka bizonytalanságot, alacsony fizetést és romló munkakörülményeket. Mindezen körülmények hozzájárulnak a stressz kialakulásához. A stressz kihat a munkavállalók teljesítményére és gyakran eredményezi a munkából való hiányzást, hosszútávon pedig olyan komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések. A stressz a második leggyakoribb, munkával kapcsolatos egészségi probléma Európában, és más pszichoszociális kockázatokkal együtt az összes kieső munkanapok több mint felében játszik szerepet. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a stressz és a pszichoszociális kockázatok nem kezelése mind a társadalomra, mint pedig a vállalatokra komoly pénzügyi terheket ró. Ezen kutatások szerint a mentális egészséggel összefüggő problémák költségei az EU-ban megközelítik a 240 milliárd eurót évente. Ennek kevesebb mint felét teszik ki a közvetlen költségek, mint például az orvosi kezelés, 136 milliárd euró pedig a kieső termelésből, főként a betegség miatti hiányzásból fakad.

A konferencián Székesfehérvár Önkormányzatának képviseletében Fűrész István tanácsadó köszöntötte a résztvevőket, aki a munka fogalmának átalakulását elemezte. A fizikai erőfeszítés évezredei után a gépesítés hozta el a kétkezi munka tehermentesítését és a szellemi energia felszabadulását, a szellemi munka megjelenése ugyanakkor a tudat leterhelésével is járt. " A jelenlegi konferencia pedig már az ezt követő állapotból indul ki, napjainkban a tudat tehermentesítése mellett már a lélek tehermentesítése is napirendre került." - fogalmazott Fűrész István, a stressz és a különböző pszichoszociális kockázatok káros hatására utalva.

Östör Annamária tanácsnok "Egészség és jól-lét Székesfehérvár politkájában" címmel tartott előadást a konferencián. Székesfehérvár egészségügyi és sporttanácsnoka elsőként az egészség különböző definícióit ismertette, mely szerint beszélhetünk biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális egészségről. A WHO meghatározása szerint pedig az egészség "a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság hiánya". Östör Annamária elmondta, hogy a város egészségfejlesztési terve is ebből a definícióból indul ki és ezt a fajta egészséget tartja kitűzött céljának. A tanácsnok kiemelte, hogy egészségünk legfőképp a környezeti tényezőkön múlik. Meglepő szám, de az egészségügyi ellátórendszer, mindössze 11%-ban befolyásolja egészségünket. Östör Annamária elmondta, hogy Székesfehérvár egészségfejlesztési tervét 2011-ben fogadták el, a terv megalkotását komoly kutatómunka előzte meg interjúk, kérdőívek felvételével és a rendelkezésre álló adatok alapos elemzésével. Az ötéves iránymutató cselekvési terv minden városrészt és korosztályt felölel. A tanácsnok kiemelte, hogy rendszeres szűrővizsgálatokkal, egészségnapokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal és számos egyéb eszközzel folyamatosan dolgoznak a fehérváriak egészségéért.