2. Kultúra

Molnár C. Pál festőművész emlékkiállítása nyílik pénteken a Szent Korona Galériában

Február 28-án pénteken 17 órakor Molnár C. Pál festőművész emlék- kiállításának megnyitójára kerül sor a Szent Korona Galériában. A kiváló egyházi és díszítő festő műveiben a mediterrán hangulat a neoklasszicista nyugalommal párosul, így oldódik fel nála a nyugtalanság, a mozgalmasság az elmélyülésben, végső soron a transzcendenciában.
2014.02.25. 08:45 |
Február 28-án pénteken 17 órakor Molnár C. Pál festőművész emlékkiállításának megnyitójára kerül sor a Szent Korona Galériában. A kiváló egyházi és díszítő festő műveiben a mediterrán hangulat a neoklasszicista nyugalommal párosul, így oldódik fel nála a nyugtalanság, a mozgalmasság az elmélyülésben, végső soron a transzcendenciában. 
A február 28-i tárlatnyitón Spányi Antal megyés püspök és Dr. Cser-Palkovics András polgármester mond köszöntőt, majd Smohay András művészettörténész beszél Molnár C. Pál művészetéről. A kiváló egyházi és díszítő festő műveiben a mediterrán hangulat a neoklasszicista nyugalommal párosul. Izgalmas életpályája során megfordult Genfben, Párizsban, Rómában, a festészet a 30-as évektől lett legfőbb alkotói területe. 
Életpályája
 
Molnár C. Pál (Battonya, 1894. április 28. – Budapest, 1981. július 11.) magyar festő és grafikus apja, Molnár József uradalmi intéző volt a Battonya melletti Tompapusztán. Édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő volt a földbirtokos családnál; az ő családnevének kezdőbetűjét vette fel már elismert művészként a fia.
 
1912-ben aradi diákként országos rajzpályázaton első díjat nyert. 1915 és 1918 között rajztanári szakon tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere Szinyei Merse Pál volt. A főiskola befejezése után Genfben, majd 1921–22-ben Párizsban élt. Úgy tanult a legtöbbet, hogy a Louvre-ban másolta a klasszikusokat.
 
1923-ban hazatért. Irodalmi műveket illusztrált, valamint fametszeteket készített, plakátokat tervezett. 1926-ban Giotto di Bondone azonos című alkotásának hatására festett Szent Ferenc a madaraknak prédikál c. festményével három évre ösztöndíjat nyert Gerevich Tibor által a római Collegium Hungaricumba. Az 1930-as évektől a festészet lett alkotói tevékenységének fő területe.
 
Budapesti műtermében alkotott, nyaranként pedig Zsennyén, közben számos egyházi és állami megbízást kapott freskófestésre mind Budapesten, mind vidéken. Egyéni és csoportos kiállítások rendszeres résztvevője volt.

Kultúra

Összes

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.

  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.

  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.

  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.