Mit nem szabad csinálni az óév utolsó és az újév első napján? - és mit szabad?

Az új év első napjához számos népszokás fűződik, legtöbbjük eredete sok évszázados, sőt némelyik évezredes pogány hiedelemhez kapcsolódik. Amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is - hitték eleink, ami manapság a sokféle fogadalomban ölt testet. Ezt nagyon sokan komolyan gondolják, míg a varázslások, babonák inkább csak érdekességként maradtak fönn.

Az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúznak: a lárma, kolompolás mai megfelelője a trombitálás és újabban az ilyenkor is szokásos tűzijáték. Egyes vidékeken szerencsepénzt tesznek az emberek a tárcájukba, másutt szerencsepogácsát sütnek, amelyben pénz lapulhat.

Utóbbinál fontos volt, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. A hagymakalendárium főleg vidéken dívott: 12 gerezd fokhagymába sót tesznek, amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó esik majd.

Az ólomöntés az egyik legismertebb szokás: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel. A gombócfőzés főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a gombócokba rejtették. Amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható férfinév lesz a lány jövendő férjének a neve.

A malac farkának meghúzása azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet és helyet csinál a szerencsének. A lencsefőzés azért népszerű - mint minden szemes étel fogyasztása - mert a sok pénzre, a szerencsére utalhat. Baromfifélét nem szabad enni, mert elkaparhatja a szerencsét.

Az év utolsó napján tilos levinni a szemetet, nem szabad teregetni, orvost hívni, orvoshoz menni. Akinek szilveszterkor fáj a foga, valamit halogat - amit már nem szabadna tovább görgetni az új évben.