Mit nem szabad csinálni az óév utolsó és az újév első napján?

Az új év első napjához számos népszokás fűződik, legtöbbjük eredete sok évszázados, sőt némelyik évezredes pogány hiedelemhez kapcsolódik. Amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is - hitték eleink, ami manapság a sokféle fogadalomban ölt testet. Ezt nagyon sokan komolyan gondolják, míg a varázslások, babonák inkább csak érdekességként maradtak fönn.

Az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúznak: a lárma, kolompolás mai megfelelője a trombitálás és újabban az ilyenkor is szokásos tűzijáték. Egyes vidékeken szerencsepénzt tesznek az emberek a tárcájukba, másutt szerencsepogácsát sütnek, amelyben pénz lapulhat.

Utóbbinál fontos volt, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. A hagymakalendárium főleg vidéken dívott: 12 gerezd fokhagymába sót tesznek, amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó esik majd.

Az ólomöntés az egyik legismertebb szokás: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel. A gombócfőzés főleg lányos házaknál volt szórakoztató szertartás: a gombócokat úgy főzték ki, hogy kis papírszeletekre férfineveket írtak és azokat a gombócokba rejtették. Amelyiket először dobta fel a víz, az abban olvasható férfinév lesz a lány jövendő férjének a neve.

A malac farkának meghúzása azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet és helyet csinál a szerencsének. A lencsefőzés azért népszerű - mint minden szemes étel fogyasztása - mert a sok pénzre, a szerencsére utalhat. Baromfifélét nem szabad enni, mert elkaparhatja a szerencsét.

Az év utolsó napján tilos levinni a szemetet, nem szabad teregetni, orvost hívni, orvoshoz menni. Akinek szilveszterkor fáj a foga, valamit halogat - amit már nem szabadna tovább görgetni az új évben.