Minőségi városüzemeltetés, minőségi fejlesztések - beszélgetés Bozai István városgondnokkal

Székesfehérvár Városgondnoksága mintegy négymillió négyzetméternyi zöldterületet tart karban a városban, 340 kilométernyi út illetve 400 kilométer járda fenntartását és felújítását végzi. Működteti az uszodát, nyolcszáz játszóeszköz karbantartására figyelnek több mint száz játszótéren és olyan kiemelt szabadidőparkokat gondoz, mint a Bregyó, a Halesz, a Túrózsáki úti szabadidőközpont vagy az új palotavárosi park. Mindezek mellett építőipari és rendezvényszervező tevékenysége is jelentős. A 2021-es év városüzemeltetéséről, és fejlesztésekről Bozai István városgondnokkal beszélgettünk.
2021.03.04. 06:59 |

Székesfehérvár Városgondnoksága mintegy négymillió négyzetméternyi zöldterületet tart karban a városban és 340 kilométernyi út illetve 400 kilométer járda fenntartását és felújítását végzi. Működteti az uszodát, nyolcszáz játszóeszköz karbantartását végzi több mint száz játszótéren és olyan kiemelt szabadidőparkokat gondoz, mint a Bregyó, a Halesz, a Túrózsáki úti szabadidőközpont vagy az új palotavárosi park. Mindezek mellett építőipari és rendezvényszervező tevékenysége is jelentős. A 2021-es év városüzemeltetéséről, és fejlesztésekről Bozai István városgondnokkal beszélgettünk.

A járványhelyzet a Városgondnokság üzleti tervére is hatással van. Miben lesz más az idei évük, más lesz-e pénzügyi szempontból, mint az előzőek?

A Covid-járvány kitörése után, már tavaly májusban egy teljesen új üzleti tervet kellett készítenünk, melyben igen jelentős csökkenéssel kellett számolnunk. Gyakorlatilag 2020-ban egymilliárd forinttal, vagyis hétmilliárdról hatmilliárdra csökkent a Városgondnokság bevétele, ami igen jelentős. A legnehezebb az egészben az volt, hogy mindezt a változtatást év közben kellett végrehajtani és már elindult folyamatokat kellett átszervezni. Komoly munka volt, de sikerült.

Ugyanez volt a feladat a 2021-es üzleti terv összeállításánál, hogy a 2020-as évet képezzük le, azt folytassuk, és próbáljuk meg ugyanabból a csökkentett önkormányzati támogatásból megoldani a városüzemeltetési feladatokat, hiszen a tulajdonos önkormányzatnak is szűkebb keretek között kell gazdálkodni, mint korábban.

Közfeladatok ellátásán ez a csökkentetett költségvetés talán nem is volt észrevehető, hiszen a köztisztaság rendben volt, a parkok gondozása és a fűnyírás is ugyanolyan ütemben történt meg, voltak út- és járdafelújítások. Hogyan lehetett mégis elérni a kiadások csökkentését?

Több fejlesztést sajnos el kellett halasztanunk, vagyis az egymilliárd forintnak a jelentős része a fejlesztések átszervezéséből adódott. Meg kellett próbálnunk továbbá a városüzemeltetés hatékonyságát is növelni, a kollégáink munkáját pedig még jobban megszervezni.

Az egyik legfontosabb célunk volt, hogy ne érezzék meg a fehérváriak, hogy a városüzemeltetést kevesebb pénzből próbáljuk megoldani és ugyanolyan jó színvonalú városüzemeltetés valósuljon meg, rendezett közterületeken ne legyen szemetesebb, ne legyen gazosabb sem a város.

Megpróbálunk több új technológiát bevezetni, még többet használni a gépeinket és a fenntartható városüzemeltetés módszereit még inkább alkalmazni. Egy példa erre, hogy sok egynyári virágágyás öntözését például most, 2021-ben egy komoly programmal korszerűsítjük, hogy ne kelljen odahordani a vizet, hanem kiépített öntözőrendszereket fogunk telepíteni.

A közterületi fűnyírás terén az idei évben is folytatjuk, az előző egy-két évben elkezdett folyamatokat, akár egy kicsit még felgyorsítva is. Ez azt jelenti, hogy ahol csak lehet, meghagyjuk a füvet egy kicsit magasabbra nőni, így virágos rétek alakulhatnak ki városszerte, ami a különböző rovaroknak, bogaraknak is kedvez. Nevezhetjük ezt fenntartható gyepgazdálkodásnak, vagy egy új kifejezéssel élve méhlegelő lesz az adott terület. Azon túl, hogy ezzel sokkal természetközelibb lesz a gyepgondozás a városi klímára is pozitív hatással lesz, hiszen nem melegszik fel nyáron úgy a talaj, mint a néhány centisre vágott gyep esetében és nem utolsósorban kevésbé ég ki a nyári száraz hetekben. Ahol rendszeresen nyírjuk a füvet, ott viszont próbálunk minél kisebb vágást végezni, hogy ne kelljen összegyűjteni és elszállítani a területéről a nyesedéket, csak a kiemelt belvárosi parkokból. Ez a technológia jót tesz a fűnek is, hiszen így a tápanyagpótlás is megoldott.

Ez a technológiai előrelépés már évek óta megfigyelhető a Városgondokságnál – említhetnénk akár a távirányítóval működő meredek rézsűkön használatos fűnyíró beszerzését –, ami most lehetővé teszi a hatékonyabb munkaszervezést…

Úgy érzem, hogy a városüzemeltetés terén az előző évek fejlesztési iránya most beérik, azok a minőségi, nagy teljesítményű, illetve komoly innovációt képviselő új gépek, eszközök, technológiák, most nagy segítséget nyújtanak. Ezekkel a nagyon-nagy teljesítményű fűnyíró traktorokkal meg tudjuk azt tenni, hogy reggeltől estig működnek és ezáltal kéthetente vissza tudnak érni egy-egy területre.

A rézsűnyíró automata, amit szintén nemrégiben vásároltunk, egy kezelővel öt-hat kaszásnak a munkáját tudja ellátni.

Nagyon sok ilyen fejlesztés történt meg az előző években a Városgondnokságon, ami akkor nem volt még annyira látványos, de most a pénzhiányos időszakban nagyon jó, hogy ezek az eszközök, technológiák már a rendelkezésünkre állnak. Tavaly tavasz elején, a Covid-járvány kitörésekor volt inkább egy kis visszaesés, de az nem a pénzhiány miatt történt, hanem mert a pandémia miatt április közepéig-végéig nem indulhattak el közterületi munkák, hiszen a „Maradj otthon!” felkiáltással, nemhogy dolgozni nem mehettünk a közterületekre, de nagyon kilépni sem lehetett az otthonokból. Idén már április közepén neki tudunk állni az intenzív közterület-fenntartásnak, és már most folynak az előkészítési munkák.

Nemcsak a közterületek fenntartása fontos feladata a Városgondnokságnak. Folytatódik tovább az út-híd program, ami idén is jelentős tétel lesz.

Ez a program tavaly ugyan megtorpant, de szerencsére már az idei üzleti tervben szerepel. És bár a városüzemeltetésre csak szűkös kereteket tudunk biztosítani, a fejlesztésekre komolyabb összegek vannak. A legjelentősebb maga az út-híd fejlesztés, erre több mint 450 millió forint áll rendelkezésünkre. Gyakorlatilag ez az önkormányzat által indított Saára Gyula Útfejlesztési Program, ami 2019-ig jól haladt, de tavaly ideiglenesen le kellett állítani, és most szerencsére újra tudjuk indítani. A napokban kiírjuk az első ütem közbeszerzését is, így folytatódnak a járda-, parkoló-, útburkolat- és útfelújítások városszerte.

Az utak, járdák, parkolók fejlesztési ütemének tervezésekor az egyes önkormányzati területi képviselőkkel gondolom most is rendszeresek az egyeztetések a prioritások tekintetében?

Január eleje óta folyik az előkészítő munka, minden képviselővel egyeztettünk, hogy a körzetében mit tartana fontosnak. Megpróbáltuk úgy összeállítani a fejlesztési tervet, hogy a rendelkezésre álló 450 millió forintból a város egészére kiterjedhessen ez a program, minden körzetbe nagyjából egyformán jusson, és mindenhol történjen fejlesztés. Nagyjából 20-30 millió forint juthatott így az egyes körzetekre. Ez az együttműködés szerencsére már korábban is jó volt: a képviselők elmondták, hogy mely terülteken szeretnének fejleszteni, mi ezt beárazzuk, majd még egyszer leülünk, hogy a beárazott munkák között döntsünk – most is ugyanez történt.

A burkolatok felújítása mellett egy átfogó közvilágítás-fejlesztés is kezdődik ebben az évben...

Egy másik fontos fejlesztést is elkezdünk, mert rendszeres problémák vannak az elavult rendszerű közvilágítással. Az elmúlt öt év országos, illetve világpiaci trendjeinek köszönhetően most már elérhető árú, jó minőségű Led-lámpákat lehet kapni. Rákényszerül a város az ütemezett váltásra, mert nem lehet már kapni hagyományos világítóegységeket, és hozzájuk már alkatrészeket sem igen tudunk beszerezni.

Számításaink szerint öt év alatt végzünk a város teljes közvilágítási hálózatán a világítóegységek cseréjével.

Véleményem szerint most jutott el a hazai helyzet is arra szintre, hogy tényleg megéri váltani: megvan az az öt-hatéves tervezési, kivitelezési tapasztalat, hogy milyen teljesítményű lámpát mivel lehet kiváltani, hogy ne legyen probléma a fényerővel sem, mert teljesen más színhőmérséklettel, más színnel, máshogy világítanak a Led-lámpák, mint a meglévő nátriumlámpák. A Lednek sokkal kisebb a fényszennyezése és a fogyasztása is, sokkal hatékonyabb. Néhány belvárosi, nagy forgalmú úton már a lámpatestek cseréjét is elkezdjük idén, de a leglényegesebb, hogy az egész város, mind a 12 ezer lámpatestcseréjének a tervezése – méretezve az utakhoz, gyalogátkelőkhöz – is elkészül ebben az évben. Ez a komoly feladat elindult és az egész város közvilágítási hálózata meg lesz most egységesen tervezve és pontosan tudni fogjuk, hogy hova, milyen típusú, teljesítményű lámpát kell felszerelni, illetve mire kell majd a következő években pályázatot kiírni.

A Várgondnokság hibabejelentőjén is nagy számban érkeznek jelzések a közvilágítással kapcsolatban. Jelenleg rendelkezésre áll-e olyan terv, amely a város közvilágításáról szól, ahol egységesen lehet áttekinteni az egész rendszert?

A hálózat felmérését megkaptuk az E.ON-tól, de az hogy egy adott útszakaszon meglévő világítás megfelelő vagy sem, erre már nincsen felmérés. Látjuk, hogy vannak olyan szakaszok, ahol egyértelműen változtatni kell, vannak olyan járdavilágító lámpák, amelyek nagyon gyenge hatásfokkal bírnak. Ezeken a helyeken például biztosan teljes lámpatestcserére lesz szükség, más típusú, jobban világító kerül a helyükre.

A lámpatestek cseréje energiahatékonyságban mit jelent majd?

Az a tapasztalat a többi város közvilágításának a korszerűsítésénél, hogy ahol arra ment rá a tervezés, hogy minél több energiát takarítsanak meg, ott a világítás erősségét tekintve kivétel nélkül mindenhol probléma volt.

Arra törekszünk, hogy a mostani fényerőt mindenképpen elérje, de ahol szükséges - például a gyalogátkelőknél -, ott magasabb fényerősségű világítás kerüljön fel.

Ennek ellenére is az előzetes számítások alapján 20-30 százalékkal kevesebb energiával működik majd a város közvilágítása.

A Városgondnokság ugyancsak fontos feladata intézmények, létesítmények fenntartása, amelyek sok pénzbe kerülnek, ugyanakkor fejlesztések itt is történnek. Elindult például egy nagyszabású strandfejlesztés, aminek egyik eleme, hogy a kinti nagymedence teljes felújítását is elvégzik.

Az uszodában most, hogy zárva van, meg tudtuk csinálni a szaunarészleg kisebb volumenű felújítását: burkolatcsere volt és festés. Egy nagy volumenű munka pedig jelenleg is folyik: a strand nagymedencéjének a javítása, mellyel nagyon komoly probléma volt. A medence töltő vezeték, amelyen keresztül a medencébe áramlik víz, eltörött. A vezetékek az 1982-es felújítás óta elöregedtek, úgyhogy teljesen új medencebefúvó részt kellett építeni, ezzel együtt a medencének a vasbetonszerkezetét is megerősítettük, megmagasítottuk. Ez egy nagyon komoly, több mint 100 millió forintos medencefelújítási munka, ami jelenleg is folyik, nem túl ideális időben, hiszen télen is kint dolgoztak a kollégák, de arra készülünk, hogy májusban már újranyithatjuk a kinti medencét. Azt szeretnénk, hogy addigra elkészüljön a munka, és akár a stranddal együtt - ahol szintén komoly fejlesztés történt - újra ki tudjunk nyitni.

Egyre több minőségi szabadidős park van már Székesfehérváron, például a Túrózsáki úton, a Haleszben, a Bregyóban, Palotavárosi tavaknál, ahol a parkgondozási feladatokon túl eszközkarbantartási munkák is vannak, vagyis nagyon sokrétű feladat. Ezek mekkora összegeket emésztenek fel?

Az, hogy a város ennyire dinamikusan fejlődik természetesen többletmunkával is jár a fenntartás terén. Az elmúlt tíz évben történt szabadidősport kiszolgálására alkalmas fejlesztéseket, mint például a Bregyónak a teljes felújítását, átépítését, vagy a Túrózsáki és a Palotavárosi szabadidőközpont kialakítását, vagy a 22 fitneszparknak a kialakítását, amelyek közül 8-9 éve még egy sem volt mind a Városgondnokság végezte.

Ezeknek az ingyenesen, mindenki számára elérhető szabadidőparkok fenntartása egyértelműen többletköltség.

Ha csak azt nézzük, hogy a Palotavárosi-tavak mellett korábban csak fű volt, aminek ráadásul az utolsó években egy részét a fenntartható gazdálkodási technológia miatt nem is nyírtunk, most egy teljes szabadidőközpontot kell fenntartani, üzemeltetni és karbantartani. Ezeknek az új, minőségi közterületeknek a fenntartása sokkal többe kerül, mint egy parkfenntartás. Ugyanez vonatkozik például az Országzászló térre, vagy a Bartók Béla térre is, hiszen a korábbiaktól eltérően ezeknek a közterületeknek most már van például gépészete is, az Országzászló téren például a folyóka, vagy az automata öntözés a növényeknél. Most, hogy a többlet feladatokhoz nemhogy többlet költséget nem kapunk, hanem még szűkösebb a lehetőség, komoly fejtörést okoz, hogy meg tudjuk oldani a magas színvonalú üzemeltetést.

Mintegy 800 darab játszóeszköz található a város több mint 100 játszóterén, amelyek szintén hozzátartoznak a városüzemeltetési feladatokhoz.

Szerencsére az idei évben jelentős, 79 millió forintos fejlesztési összeget kaptunk a játszóterekre. Itt egyértelműen a legnagyobb részt az ütéscsillapító burkolatok cseréje adja majd, amik leginkább elhasználódtak a játszótereken. Sajnos nem túlságosan jó technológiát választottak korábban, amikor ezeket az ütéscsillapítókat, mint egy térkövet tették le kavicságyba, ami miatt a burkolatok mára eldeformálódtak, közéjük tudott menni a por, a gaz, felgyűrődtek a szélei és gyakorlatilag balesetveszélyesek lettek. Három éve zajlik a játszóterek ütéscsillapítójának a cseréje, és egészen új technológiát alkalmazunk. Szilárd betonburkolatot építünk, és arra ragasztjuk rá az új gumilapokat. Abban bízunk, hogy ez sokkal tartósabb és biztonságosabb megoldás, és nem kell tíz év múlva újra nekiállnunk a cserének.

Milyennek szeretné látni egy év múlva a Városgondnokságot, milyen lenne az ideális üzleti terv?

Egy év múlva szeretném, ha minden tevékenységünk a teljes kapacitásában működhessen.

Legyen nyitva az uszoda reggeltől-estig, legyen nyitva a sátras medence, a Köfém uszoda, szervezhessük a rendezvényeket, normálisan készülhessünk például március 15-re, nagyszínpaddal, rendezvénnyel. Az egyik nagy vágy, hogy az összes korlátozáson legyünk már túl, a fizetőparkolás, mint az egyik nagy bevételi forrásunk visszaálljon, hiszen ez közel 300 millió forint veszteséget fog okozni. Pozitívuma is van az ingyenes parkolásnak, ugyanis nagyon sokan, akik eddig morogtak, hogy miért kell fizetni, ma azt mondják, hogy legyen már újra fizetős a parkolás, csak meg tudjak állni, legyen parkolóhely. Ezzel korábban nem volt nagy probléma, hiszen jól átgondolt parkolási rendszer van Székesfehérváron, jól átgondolt kedvezményekkel.
Ezzel kapcsolatban a másik fontos tény, hogy 2020-2021-es évben nagyon ki fogunk merülni: a munkavállalóktól nagyon sokat kérünk, nincs béremelés, sokkal többet kell dolgozni többlet anyagi megbecsülés nélkül. Azt szeretném, hogy a 2022-es üzleti tervbe már a dolgozók anyagi megbecsülését is újra betervezhessük és erre újra lehetőséget kapjunk az önkormányzattól.
A harmadik pedig a cég technikai fejlesztése, hiszen jelenleg a korábbi évek technikai fejlesztéséből élünk. Annak hogy korábban jó minőségű gépeket, eszközöket vásároltunk, köszönhetjük, hogy az elmúlt időszakban komoly beruházás nélkül is működőképesek maradhattunk. Ezt sokáig nem lehet húzni, mert egy idő után elromlanak a gépek és az eszközpark pótlására, nagyjavítására komoly forrásokat kell majd biztosítani.

Jelenleg 550 munkavállalója van a Városgondnokságnak és szinte állandó szakipari csapatok vannak a különböző terülteken. Ez az állandóság ugyanakkor jelent is valamit.

A Városgondnokság 2009-ban alakult, és 2021-re már van egy nagyon-nagyon jó törzsgárdánk. 650 főről mentünk le 550 alá, de az a nagyon-nagy szerencse, hogy az igazán jó törzsgárda itt maradt.

A jó szakemberek az építőiparban, a karbantartásban, a városüzemeltetésben, a köztisztaság és a parkfenntartás területén is a Városgondnokságnál maradtak.

Nagyon jó szakembereink és csoportvezetőink vannak, nagyon jó kollégákkal tudunk együtt dolgozni, és éppen ez a nehéz helyzet mutatta meg, hogy lehet rájuk számítani. Teljesen más feladatokat is hajlandóak voltak elvégezni, például a rendezvényes kollégák, de ugyanez vonatkozik a karbantartókra és a kivitelezőkre is, hogy teljesen más szakmákban dolgoznak jelenleg, mint amiben korábban. Elfogadták, hogy ebben a helyzetben, ahhoz, hogy megmaradjon a munkahelyünk, ideiglenesen mást kell dolgoznunk - ezt elvállalták és tisztességgel, becsülettel is végzik. Döntő többségben nagyon jó volt a kollégák hozzáállása a kialakult helyzethez. Jelenleg azt látom, hogy ha meg tudjuk a jövőben oldani a kollégák egyre jobb anyagi megbecsülését, akkor nem is kívánunk visszatérni a 600 fő fölötti foglalkoztatottsághoz.

Interjú

  1. „Hiszünk az emberek józan gondolkodásában”

    Az egy éve tartó megváltozott életről, a családi találkozók, közösségi élet hiányáról, az új fórumokon zajló képviselői munkáról is szólt a város közgyűlésének két rangidős tagja, akik képviselői munkájuk ellátása mellett édesanyaként, nagymamaként is helytállnak. Dr. Dienesné Fluck Györgyi, a 14. számú és dr. Horváth Miklósné, a 3. számú választókörzet önkormányzati képviselői az egyéni felelősségről és a védőoltás szabad választásáról is megosztotta véleményét.

    2021.04.08.
  2. Itt mindig olyan emberek voltak, akik lehetővé tették a fejlődést - interjú Forgó Bélával

    Minden nagyvállalatnak, így a Köfémnek is kihívást jelentett a rendszerváltozás időszaka. Közülük több nem élte túl a váltást, a fehérvári alumíniumgyár azonban éppen ebben az időszakban indult óriási fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban a sikert, mint hogy idén ünnepeljük a vállalat nyolcvanadik születésnapját. A rendszerváltáskor indult fejlődést nagyon sokan Forgó Béla nevével kötik össze.

    2021.04.01.
  3. Védjük meg hitünket, az egyházat, keresztény kultúránkat – Spányi Antal püspök nagyböjti üzenete

    Spányi Antal püspök negyedik nagyböjti üzenete szerint minden hívőnek meg kell tudni védeni a hitét, az Egyházat, ezeréves keresztény kultúránkat, hogy megmaradjunk, mint Szent István népe és Mária országa.

    2021.03.24.
  4. Az 1848/49-es események ihlették Sasvári János legújabb domborművét

    Újabb, az 1848-49/es forradalom és szabadságharcot megidéző domborművel bővítette alkotói gyűjteményét Sasvári János László kő- és fafaragó mester. A művész gyermekkora óta hordozta magában az ihletet a műhöz, melyet egyelőre az otthonában őriz, és kutatja a méltó helyét. Életművéről egy könyv is készült Fába vésett magyar történelem címmel.

    2021.03.22.
  1. Minőségi városüzemeltetés, minőségi fejlesztések - beszélgetés Bozai István városgondnokkal

    Székesfehérvár Városgondnoksága mintegy négymillió négyzetméternyi zöldterületet tart karban a városban, 340 kilométernyi út illetve 400 kilométer járda fenntartását és felújítását végzi. Működteti az uszodát, nyolcszáz játszóeszköz karbantartására figyelnek több mint száz játszótéren és olyan kiemelt szabadidőparkokat gondoz, mint a Bregyó, a Halesz, a Túrózsáki úti szabadidőközpont vagy az új palotavárosi park. Mindezek mellett építőipari és rendezvényszervező tevékenysége is jelentős. A 2021-es év városüzemeltetéséről, és fejlesztésekről Bozai István városgondnokkal beszélgettünk.

    2021.03.04.
  2. Indulnak az Örökségünk, örökségül! műhelyfoglalkozások

    Jövő héten indulnak az Örökségünk örökségül! műhelyfoglalkozások: a pedagógusoknak szóló képzéseket a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, megőrzésének, gondozásának a céljával hirdette meg az M-ART Egyesület. Sevella Zsuzsannával, a MintaKINCStár játékfejlesztőjével beszélgettünk.

    2021.02.28.
  3. Állandó mozgásban - Beszélgetés dr. Bucsi Lászlóval

    A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetője dr. Bucsi László 2019 karácsonyán arról tájékoztatta kollégáit, hogy megkezdi a felkészülést a jól megérdemelt nyugdíjas évekre, utódja hamarosan átveszi majd a helyét. Ám az élet néhány bekezdést átírt e jól megtervezett forgatókönyvben. A beszélgetés podcastban is hallható!

    2021.02.24.
  4. Reméljük, hogy a vizsgálatok építeni fogják közösségünket és büszkeségünket

    Az egykori Nagyboldogasszony bazilikában, majd annak romjain a többször megbolygatott és kirabolt sírokból előkerült csontmaradványok közül III. Béla kivételével nem tudni melyik tartozott a Székesfehérváron eltemetett 15 király valamelyikéhez. A tudományos kutatások teljes bizonyossággal eddig ezt nem tudták megállapítani. Most talán remény van arra, hogy mindez kiderül. Az Árpád-ház Programról és a Nemzeti Emlékhely jövőjéről Székesfehérvár polgármesterével, Cser-Palkovics Andrással beszélgettünk.

    2021.02.10.

Hirdetés

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár