Milyen társadalmi és gazdasági hatásai lesznek a robotizációnak?

A kutatás módszertanáról és eredményeiről Ruff Tamás a Magyar Városkutató Intézet kutatási igazgatója a várható társadalmi hatásokról pedig Domokos Tamás a Kodolányi János Egyetem Fejlesztő Szociológia Tanszékének vezetője tartott előadást. A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárul, amelyen Cser-Palkovics András polgármester mellett Domokos Tamás, Macher Endréné a Macher Zrt vezetője és Karikó Zsolt a Hanon Systems Kft ügyvezetője vett részt.

Az elmúlt néhány évben drasztikusan nőtt a robotok száma Fehérváron és ez az ütem valószínűleg tovább fog gyorsulni. Ennek társadalmi hatása is fontos lesz.

Nincs igazán hova menni Magyarországon belül, mert a városban található ipari technológia olyan magasan meghaladja a magyar átlagot, hogy csak a nemzetközi térben tudunk válaszokat keresni az előttünk álló kihívásokra – mondta Cser-Palkovics András polgármester. A kutatással az volt a célunk, hogy megtudjuk, mit gondolnak a fehérváriak és a fehérvári vállalkozások a jövőről. „Egyáltalán nem érzik nagy számban az emberek nagy kihívásnak ezt a kérdéskört, pedig a ma munkavállalóit legalább annyira érinti, mint a jövő munkavállalóit.” Mint mondta a felnőttképzés tekintetében nekik is lépniük kell. A digitalizáció, az automatizálás korában vagyunk és hogy ebben mennyire leszünk sikeresek, az meghatározza majd a város jövőjét és az életminőséget is. Ez kihívás és erre fel is kell készíteni a várost. Az Alba Innovárral, a Titkok Házával és az okos tantermekkel, illetve oktatással az erre való felkészülést kezdte el Fehérvár.

Csanády László a Prosperis Alba ügyvezetője a digitalizáció társadalmi vetületeire hívta fel a figyelmet, Ruff Tamás beszélt az Ipar 4.0 várható társadalmi és gazdasági hatásai Székesfehérváron kutatási eredményeiről és a kutatás módszertanáról illetve eredményeiről. A kutatás tavaly április és szeptember között készült Székesfehérváron.

Az Ipar 4.0 kapcsán nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok, kulturális szintek, munkaszervezési módok és az oktatás teljes paradigmaváltásáról is.

A városnak a világban végbemenő folyamatok figyelembevételével közép- és hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében oktatási-kulturális-gazdaságszervezési szintváltást kell megvalósítania, hogy képes legyen megtartani a gazdasági és a városok közti hazai, európai és globális versenyben elért kedvező pozícióját. Székesfehérvár gazdaságának és egyben egész Európának a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulni -hangzott el a konferencián.