Mi micsoda? - oltási kisokos

  Az idei évre változott a kötelező védőoltások rendje, két újabbal bővült a sor, pedig sokunk még a listán eddig szereplő rövidítések jelentéseivel sem volt tökéletesen tisztában. Nézzük, milyen oltásokat  takarnak a mozaikszavak és milyen betegségek ellen védenek. 

 BCG: Bacillus Calmette-Guérin/Tuberculosis elleni oltóanyag TBC (gümőkór) ellen

A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a TBC kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től.

 

  DTPa: Diftéria-Tetanusz-Acelluláris Pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag

Diftéria: torokgyík

A diphtheria kórokozója a Corynebacterium diphtheriae a torokban, a gégében, ritkán más nyálkahártyákon és a bőrön fibrines gyulladást okoz, felszívódó exotoxinjával (méreganyag) a szívizmot, az idegrendszert, ritkábban a vesét károsítja. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A diphtheria a szívizomzat érintettsége miatti keringési elégtelenség, gége-diphtheriában fulladás által okozhat halált. Magyarországon a védőoltások bevezetése előtti időkben a diphtheria járványos volt.
 

 Tetanusz: merevgörcs

A tetanusz kórokozója a Clostridium tetani baktérium. A baktérium szaporodása helyi tüneteket nem okoz, de toxinja felszívódva az idegrendszert károsítja, ami súlyos, fájdalmas izomgörcsökben nyilvánul meg.
 

 Pertussis: szamárköhögés

A betegség cseppfertőzéssel terjed. A betegség jellemző tünete a rohamokban jelentkező köhögés. Halált szövődményei miatt főleg csecsemőkorban okozott.

 

  IPV: Inaktivált poliovírus vakcina

Polio: gyermekbénulás

A poliomyelitis-szindróma jellegzetes, vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek lényege, hogy a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak. Korábban a poliovírus okozta gyermekbénulás (Heine-Medin-kór) járványos formában fordult elő, a járványos betegségek egyik legrettegettebb képviselője volt. A kötelező védőoltások bevezetése következtében Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő.

 

  Hib: Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag

Hib: bakteriális agyhártyagyulladás

A Hib fertőzést egy baktérium, a Haemophilus influenzae „b” típusa okozza. A baktériumnak hatféle típusa ismert (a-tól f-ig). A leggyakoribb a „b” típus, mely felelős a súlyos betegség kialakulásáért. Direkt kontaktussal, főként cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. A baktérium az orr- és torokváladékban tünetmentes állapotban hetekig, akár hónapokig jelen lehet. Ha a baktériumok a véráramba és/vagy az agyhártyákra, a tüdőbe, esetleg egyéb szervekbe kerülnek, életet veszélyeztető, súlyos betegséget okozhatnak.

 

  PCV 13: 13-valens konjugált pneumococcus vakcina

A Streptococcus pneumoniae nevű baktérium cseppfertőzéssel terjed a felső légutakban, kifejezetten az orr és garat területén telepszik meg. Nagy számú kórokozó esetén, bizonyos, gyengébb immunállapotokban változó súlyosságú fertőzést okozhat. Gyermekek közül az 5, illetve még fokozottabban a 2 év alattiak érzékenyek. Súlyos fertőzést jelenthet az általa okozott vérmérgezés, tüdőgyulladás, mely mellhártyagyulladással szövődhet, az agyhártyagyulladás, középfül- és arcüreggyulladás. Gyakran hosszas kórházi kezelést igényelnek. A megfertőződés legnagyobb eséllyel a gyermekközösségekben (óvoda, bölcsőde) következik be.

 

  MMR: Morbilli-Mumpsz-Rubeola elleni vakcina

Morbilli: kanyaró

A kanyaró egy vírus által okozott emberi megbetegedés, cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések.
 

 Mumpsz: parotitis epidemica

A mumpsz egy fertőző vírusos betegség, ami elsősorban a nyálmirigyeket támadja meg. A gyerekek mellett a fogékony felnőtteket is megbetegíti. Leggyakoribb komplikációi az agyhártyagyulladás és a fiúknál, férfiaknál a heregyulladás. Ez utóbbi nemzőképtelenséget is eredményezhet.
 

 Rubeola: rózsahímlő

Enyhe tünetekkel (mérsékelt lázzal, végtagfájdalmakkal, nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megduzzadásával és kiütéssel) járó ragályos vírusfertőzés. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz.

 

  Hepatitis B: fertőző májgyulladás

A betegség kórokozója a hepatitis B vírus (HBV). A HBV krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója (a hepatitis C vírus mellett). A világon évente hatmillió ember hal meg a HBV okozta kór szövődményében, májzsugorban vagy májkarcinómában. Hazánkban a vírushordozók aránya 0,5-1 százalék közötti. A fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik, ez főként a gyermekekre jellemző. Ekkor csak a vérmintából mutatható ki a fertőzés.