-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Mi a helyzet most? - külföldi lapelemzések a magyarországi népszavazásról
A népszavazás kezdeményezőinek elsöprő sikerét és a szokatlanul magas részvételi arányt emelték ki külföldi hírügynökségek a vasárnapi magyarországi népszavazásról írt tudósításaikban. Elemzők szerint - írja az amerikai AP - a kormány "vegyes" üzenetet küldött támogatóinak, azzal, hogy először a népszavazás figyelmen kívül hagyására, azután "nem" szavazatokra buzdította őket. A tudósító szerint ez lehet az egyik oka az "igen" szavazatok magas arányának. A gazdasági elemzők szerint a szavazás eredménye rövid távon elbizonytalaníthatja a piacot, mert a befektetők azzal számolhatnak, hogy a támogatottság visszanyerése érdekében a kormány ismét költekezni kezd.
2008.03.10. 09:02 |
A népszavazás kezdeményezőinek elsöprő sikerét és a szokatlanul magas részvételi arányt emelték ki külföldi hírügynökségek a vasárnapi magyarországi népszavazásról írt tudósításaikban. Elemzők szerint - írja az amerikai AP - a kormány "vegyes" üzenetet küldött támogatóinak, azzal, hogy először a népszavazás figyelmen kívül hagyására, azután "nem" szavazatokra buzdította őket. A tudósító szerint ez lehet az egyik oka az "igen" szavazatok magas arányának.Az AP elemzői véleményekre utalva azt is írja: a reformokkal szembeni elégedetlenség ellenére túl sok idő telt el a 2006-os zavargások óta, és túl messze van még a következő választások időpontja ahhoz, hogy a népszavazás számottevően meggyengítse a miniszterelnök helyzetét.
A brit Reuters többek között azt írja: az elemzők többsége nem gondolja, hogy a szavazásnak messzemenő következménye lenne a magyar kormányra nézve, vagy hogy előre hozott választásokhoz vezetne. Felidézi a 2006-os kormányalakítást követően bevezetett megszorításokat és az MSZP népszerűségi mutatójának visszaesését. Idézi Török Gábor politikai elemző véleményét is, miszerint a népszavazás a kormány politikájával szembeni általános elégedetlenséget jelez inkább, mint azt, hogy hogyan vélekedik a lakosság a három kérdésben.
A népszavazás várható gazdasági következményeire kitérve a Reuters megszólaltatja a Lehman Brothers amerikai befektetési bank elemzőjét, Silja Seppinget. A gazdasági elemző szerint a szavazás eredménye rövid távon elbizonytalaníthatja a piacot, mert a befektetők azzal számolhatnak, hogy a támogatottság visszanyerése érdekében a kormány ismét költekezni kezd.
Az APA osztrák hírügynökség egy tudósításában azt írta: a népszavazást kezdeményező Fidesz-Magyar Polgári Szövetség új, eddig ismeretlen dimenzióval bővítette a magyar politikát: a népszavazáson alapuló politizáláséval. A népszavazás olyan kérdésekről szólt, amelyeket az emberek a zsebükön éreznek. Üzenete ezért az - vélekedik a tudósító - hogy a mindenkori kormány kellemetlen intézkedéseinek, megszorításainak nincs jelentősége, mert egy népszavazással bármikor el lehet érni visszavonásukat.
Ez akár oda is vezethet - vonja le a következtetést - hogy az államvezetés állandó bizonytalanságban lehet afelől, hogy intézkedéseit és reformjait nem törli-e el rögtön egy népszavazás. Felmerül a kérdés - írta végül a szerző - , hogy 2008. március 9. nem változtatta-e meg tartósabban a magyar politika arculatát annál, mint ahogy az Orbán Viktornak szándékában állt.