Merlot, szürkebarát, kékoportó - megvannak az ország legjobb újborai

 Harminc fiatal borász tesztelte Magyarország 140 borfajtáját a III. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztivált megelőző napokban. A hétvégén a nagyközönség is megkóstolhatja az idei újborokat, köztük a zsűri által legjobbnak tartott tíz magyar bort is.


2006 legjobb újborai:

1. MERLOT, Lelovits Pince
2. SZÜRKEBARÁT, Bárdos és fia Pincészet
3. KÉKOPORTÓ, Gere Attila
4. CUVÉE, Sebestyén József
5. HÁRSLEVELÛ, Tokajkereskedőház Zrt.
6. CUVÉE, Szőlőskert Zrt.
7. KÉKOPORTÓ, St. Vincentinus Borház
8. IRSAI OLIVÉR, Varga Pincészet Kft.
9. KÉKOPORTÓ, Tamás Bátya Pincéje
10. IRSAI OLIVÉR, Taschnervin Kft.

 Az idén szüretelt friss borokat kizárólag 35 év alatti vezető borászok tesztelhették, akik összeállították Magyarország legjobb 10 újborának listáját - mondta Ferenc Vilmos, a rendezvény főszervezője. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény elsősorban arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a világ borfogyasztási szokásai egyre gyorsabban változnak, amelyekre a magyar termelőknek is oda kell figyelniük, ha le szeretnék dolgozni hátrányukat a bornagyhatalmakkal szemben. Az új borok tesztelését a szervezők azért bízták az új generációhoz tartozó borászokra, mert ők fogékonyabbak a változások iránt – nyilatkozta Ferenc Vilmos.

Változnak a borivási szokások

 A frissen szüretelt borok fogyasztása 10 év alatt a tízszeresére nőtt Magyarországon. Varga Bálint, Magyarország legnagyobb bortermelőjének, a Varga Pincészetnek értékesítési vezetője, a zsűri tagja úgy véli: az új borok fogyasztása Magyarországon ugyan nőtt, ám mindez még jóval alatta marad a francia vagy olasz borivók adatainak. Az évi 3,5 millió liter bort elfogyasztó magyarok, alig 400-500 ezer liter újbort isznak meg egy esztendőben. Varga Bálint szerint ennek egyik oka a rossz marketingben keresendő. A franciák például a bozsolé fesztiválok elterjesztésével, még külföldön is ismertté tudták tenni boraikat – emelte ki.

 Varga Bálint véleményét erősíti meg Dr. Kállay Miklós professzor, a borverseny elnöke is, aki szerint a franciák évente akár 10 millió liter újbort is értékesítenek. A professzor úgy véli, a nehezebb vörös borok mellett, egyre nagyobb az igény a könnyebb fehér újborok iránt. Ennek oka az egészséges táplálkozás, a kulináris élvezetek globális változásában keresendő. Kállai úgy véli, az étkezési szokások megváltozása a magyar borfogyasztási tendenciákat sem hagyja érintetlenül, amelyre a pincészeteknek is fel kell készülniük.

Az újbor

A klasszikus borkészítés során alkalmazott érlelési szakasz kihagyásával, közvetlenül a kierjedés után, a szüretet követő harmadik héten belül kerül palackba a fehér újbor. Az újborokkal szemben gyakran felvetődik az a vád, hogy ez egy "gyors bor", ami csak a természetes biológiai folyamatok megerőszakolásával jöhet létre. Nagyon fontos ezért annak tisztázása, hogy az egyetlen lényeges különbség az úgynevezett „nulla érlelés”, ami azt jelenti, hogy az erjesztést követően a bor egy héten belül palackozásra kerül, az alacsony hőfokon lassan végbemenő erjedés következtében az erjedéskor keletkező szénsav egy része a borban marad, és ez késlelteti az érését. A friss, új borok mindig közel álltak a borászok, a bortermelő emberek szívéhez. A borfogyasztók széles rétege azért nem ismerhette meg korábban ezeket a borokat, mert a hagyományos technikákkal csak az erjedést követő két-három hónappal lehetett elkezdeni dolgozni.