Megváltozott a védőnői szűrési rendszer


 Eddig háromszor, a most kidolgozott új rendszernek köszönhetően azonban már hatszor kell az újszülött gyermeket szűrésre vinni a védőnőhöz. A tervek szerint a program már tavasszal elindul, a védőnők és a háziorvosok már részt vettek egy továbbképzésen.
2015.03.24. 12:48 |
 Eddig háromszor, a most kidolgozott új rendszernek köszönhetően azonban már hatszor kell az újszülött gyermeket szűrésre vinni a védőnőhöz. A tervek szerint a program már tavasszal elindul, a védőnők és a háziorvosok már részt vettek egy továbbképzésen.

 A végéhez közeledik az az uniós program, amelynek célja a kora gyermekkori szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele, annak érdekében, hogy minél több gyermek esetében minél korábban észrevegyék a fejlődési rendellenességeket.
 
 A védőnők kötelező képzésen vettek részt, megismertették őket az új módszerrel, míg a házi gyermekorvosok önkéntes alapon vehettek részt a képzésen. De a szülőknek is lesz teendőjük! A program része a szülői kompetenciák fejlesztése is, hiszen létfontosságú, hogy az anya és az apa is tisztában legyen azzal, mit mikor kell figyelnie, mik azok a jelek, amelyek aggodalomra adnak okot, s melyek nem. A szülők ezért egy korszerű, minden fejlődési területre kiterjedő útmutatót kapnak majd a védőnőktől, így tudni fogják, miről kell beszámolniuk a szakembereknek.
 
 „A szülők is kapnak egy kérdőívet otthonukban, mellé egy segédanyagot, ami alapján az egészséges fejlődési mintához kell hasonlítaniuk saját gyermeküket, hogy kiderüljön, milyen szinten tart. Az anyukák és apukák válaszolnak a kérdésekre, és amikor mi a státuszvizsgálatokat csináljuk, a két megfigyelést összehasonlítjuk, és ez alapján tudjuk majd eldönteni, hogy fejlesztésre szorul-e a gyermek, vagy pedig minden rendben, egészséges, jó úton halad a fejlődése.” – mondta kérdésünkre Raduka Gyöngyi védőnő.
 
Hozzátette: szerinte a módszer változása könnyíteni fogja a védőnők munkáját, főleg ha felépül az az informatikai háttér, amit ígértek hozzá. Hiszen az közvetlen összeköttetést jelentene az orvosokkal, így jelezni tudnák nekik a problémát, a háziorvos pedig egyből tovább tudná küldeni a megfelelő vizsgálatokra, ha szükségét látja a gyermek megfelelő ellátásához. A statisztikák is a módszer bevezetését indokolják, évente ugyanis mintegy ötezer olyan csecsemő születik, aki korai fejlesztésre szorul.
 
 „Biztos, hogy a három és hat hónapos kor közötti időszak fejlődésneurológiai szempontból nagyon lényeges. Nem mindegy, hogy négy hónaposan kezdenek el valakinél neuroterápiás kezelést vagy hat hónaposan, amikor már nagyon feltűnő a laikus szülőnek is, hogy például a gyerek nem fordul meg, és valami komolyabb probléma is lehet.” – vélekedett a témával kapcsolatban Dr. Simon Gábor, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház Újszülött-, Csecsemő- és Gyermekosztályának vezetője.