Az Országgyűlés elfogadta a kórháztörvényt, igaz nem abban a formában, ahogy azt az egészségügyi miniszter remélte. 39 kiemelt kórház lett, a többi intézménynek pedig versenyeznie kell az ágyszámokért és az osztályokért. Átalakításukról Molnár Lajos és a regionális tanácsok döntenek.
Név szerinti szavazással fogadta el az Országgyűlés a kórháztörvényt: a képviselők 201 igen, 167 nem szavazattal, öt tartózkodással mellett döntöttek az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról. Megszavazták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős aláírását a köztársasági elnöktől.
A 31 kiemelt kórházhoz ugyanis hozzácsaptak még nyolcat: öt budapestit és három vidékit. Kökény Mihály szerint ugyanis csak így érvényesülhet az a feltétel, hogy minden ember egy órán belül eljuthasson egy kiemelt kórházba.
Ellátórendszer négy szinten
A törvény szerint az egészségügyi ellátórendszer négy szinten működik majd: kiemelt kórházak, területi kórházak, járóbeteg-ellátás, háziorvos. A hierarchia csúcsán 39 kiemelt kórház áll, a törvény számukra garantálja az ágyszámokat, és azt, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerződést köt velük. A kiemelt intézményeket minden embernek legfeljebb egy órás utazással el kell érnie, ugyanis a súlyos sérüléseket és a bonyolult műtéteket itt látják el, mivel ezek lesznek a legjobban felszerelt kórházak. A kiemelt kórházak az év minden napján 24 órás ügyeletet is tartanak, katasztrófa esetén pedig további ágyakat kell rendelkezésre bocsátaniuk.
Az, hogy valamelyik intézmény nem került be a bebiztosított kórházak közé, nem jelenti azt, hogy megszűnik. A második szinten lévő területi kórházak ugyanis a törvény által előírt ágyszámokra pályázhatnak, vagy krónikus „elfekvő” intézményekké válhatnak. A pályáztatás sorrendje szerint az egészségügyi miniszter javaslatot tesz, hogy az adott régióban mely kórház, milyen feladatot lásson el. Ezt a Regionális Egészségügyi Tanács vagy elfogadja, vagy egy újat talál ki, de azt minden tagnak el kell fogadnia. Ha nem tudnak egységes javaslatot tenni, akkor az egészségügyi miniszter hozza meg a végső döntést.
A területi kórházak egyébként egyszerű, rutineseteket látnak majd el, illetve szakosodnak egy-egy kiemelt területre (szemészet, belgyógyászat, szülészet például). Ezekbe a kórházakba legfeljebb 20 kilométert kell majd utazni.
A betegellátás harmadik szintjei a járóbeteg-központok, amelyek működhetnek nappali kórházként, szakrendelőként vagy egynapos sebészetként. A piramis legalján pedig továbbra is a háziorvosok maradnak.
A kiemelt kórházak listája
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (Budapest), Országos Gyógyintézeti Központ (MH KHK, MÁV Kórház, BMKKI összevonásával), Országos Onkológiai Intézet (Budapest), Baicsy-Zsilinszki Kórház (Budapest), Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum (Debrecen), Szent Pantaleon Kórház (Dunaújváros), Markhoz Ferenc Kórház (Eger), Szatmár-Beregi Kórház (Fehérgyarmat), Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr), Pándy Kálmán Kórház (Gyula), Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kórház (Budapest), Kaposvár-Mosdós, Kátai Gábor Kórház (Karcag), BKM Önkormányzat Kórháza (Kecskemét), Semmelweis Kórház (Kiskunhalas), Flór Ferenc Kórház (Kistarcsa), Miskolci Megyei Kórház (Miskolc), Városi Kórház (Nagykanizsa), Jósa András Megyei Kórház (Nyíregyháza), Almási Balogh Pál Kórház (Ózd), Pécsi Tudományegyetem (Pécs), Szent Lázár Kórház (Salgótarján), Erzsébet Városi Kórház (Sátoraljaújhely), Semmelweis Egyetem (Budapest), Siófoki Városi Kórház (Siófok), Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház (Sopron), Szt.György Kórház (Székesfehérvár), Balassa János Kórház (Szekszárd), Szent Imre Kórház (Budapest), Szent János Kórház (Budapest), Bugyi István Kórház (Szentes), Hetényi Géza Kórház (Szolnok), Markusovszky M. Kórház (Szombathely), SZTE SZAOTE Centrum (Szeged), Szt . Borbála Kórház (Tatabánya), Uzsoki utcai Kórház (Budapest), Jávorszky Ödön Városi Kórház (Vác), Csolnoki F .Megyei Kórház (Veszprém), Zalaegerszegi Megyei Kórház (Zalaegerszeg)
