Megnyílt a Boldogasszony kiállítás a Csók Képtárban – május 2-ig látható a tárlat

A kiállítás több oldalról világítja meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kapcsolatát, de a Mária-kultusszal a magyar összetartozást is jelképezi. 

 

A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából hozták létre 2015-ben. István király fia, Imre halála után utód nélkül maradva Máriának ajánlotta fel az országot, a Jézus anyjával, Szűz Máriával azonosított Boldogasszony ezért kiemelten fontos szerepet kap a magyar hagyományokban. Erről az összetett és sokrétű Boldogasszony-képről kíván kortárs művészi olvasatot adni a kiállítás, úgy, hogy közben újrafogalmazza azt és megpróbálja beágyazni a közösségek mindennapjaiba is.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője ünnepi beszédében így fogalmazott: „Ötvenöt képzőművész – határon innen és túl – művészi alkotásai, ennek a rendkívüli kiállításnak a teljes anyaga hirdeti és bizonyítja az ősi Mária-kultusz összetartó erejét. De hirdeti azt is, hogy összetartozásunk tudatosítására, megerősítésére minden erőnkkel, a művészet erejével is törekednünk kell. A nemzeti létet, a nemzetállamot szétverni igyekvő divatos irányzatok ellenében, a magyarság összetartozását bomlasztó politikai és ideológiai játszmákkal szemben csak hitünk, zsidó-keresztény értékrendünk megőrzésével, megújításával leszünk képesek győzni, megmaradni. Ez történelmünk tanulsága – ez a tárlat célja is.”

A tárlatnyitón Spányi Antal püspök Szent István országfelajánlásáról szólt beszédében, kiemelve, hogy az nem az elkeseredés, hanem a hit cselekedete volt.

„A király a Szent Szűz oltalmába nem mint utolsó szalmaszálba, hanem mint az ég és a föld között húzódó legerősebb kötelékbe kapaszkodott. Szent királyunk mélyen hitt Mária közbenjárásában Jézusnál.” - fogalmazott a megyéspüspök, aki a székesfehérvári püspöki székesegyház szentélyének ékességéről, a Franz Anton Hillebrandt császári főépítész által tervezett főoltárról is szólt, amelyet Mária Terézia megbízásából alkotott. Elmondta, hogy a főoltár képét Vinzenz Fischer festette 1775-ben és a térdeplő Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja az ország koronáját Szűz Máriának. Spányi antal püspök kiemelte, hogy a Regnum Marianum egyik legszebb, késő barokk alkotását a történelmi kutatások eredményének felhasználásával készítette a mester. A megyéspüspök a megnyíló tárlat kapcsán azt kívánta a látogatóknak, hogy a képek, a kiállítás üzenete erősítse bennük Mária ősi tiszteletét.

Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is láthatták már a tárlatot az érdeklődők, amely a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művészének alkotásait tartalmazza.

Az alkotók kiválasztásánál fontos szempont volt a külhoni magyar közösségek kiemelkedő egyéniségeinek részvétele. Többek között láthatjuk például Jankovics Marcell grafikáját, Kő Pál, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter szobrait, Gyulai Líviusz, Cseh Tamás és Orosz István grafikáit, Kubinyi Anna és Péreli Zsuzsa textilműveit, Petrás Mária kerámiáját, Haris László és Kunkovács László fotóit, Somogyi Győző, Incze Mózes és Kárpáti Tamás festményeit. A kiállítás fővédnöke Áder János köztársasági elnök.A húsvét közelgő ünnepéről szólva Jézus húsvéti áldozatáról beszélt, és az ünnepnek a történelmi emlékezésre való felhívására irányította a hallgatóság figyelmét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a kiállítás másik védnöke. A tárlat kapcsán Szent István király életét és művét a Példabeszédek Könyvéből a bölcsesség útjának a megfogadásával idézte fel, és a legfőbb vezetői erényként a bölcsességet jelölte meg, majd az országépítő király tettei közül a püspökségek megalapítását és a templomok építését, valamint a keresztény hit megtartását emelte ki. „Húsvét üzenetét mára vonatkoztatva, ránk, Szent István utódaira és az ő országának polgáraira mindez azt jelenti, hogy bölcsek akkor vagyunk és leszünk, ha jelenünket és jövőnket ebben az örökségben képzeljük el, és érzéseinkkel és cselekedetünkkel ennek értékeit és érdekeit képviseljük. A történelem nem ismétli önmagát, de a kihívások igen.” – fogalmazott.

A kiállítást a kurátora, Tóth Norbert megnyitó beszédében kiemelte, hogy „ezekben az esztendőkben a kiállítás küldetése, hogy körbejárva a Kárpát-hazát, hitben, felelősségben és hűségben erősítse meg az őrt állókat és onnan kitekintve a világ minden részéről haza hívja elszakadt nemzettársainkat.”