A székesfehérvári önkormányzat ifjúsági ügyekhez való hozzáállásával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta az Echo Szociológiai Kutatóintézet legutóbbi Alba radar felmérése során. A kutatásra 2014. november 5. és 10. között került sor, 300 fő telefonos megkérdezésével.
Az eredményeket Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere, és Bokros Hajnalka az Echo Szociológiai Kutatóintézet szociológusa ismertette kedden a Fehérvári Civil Központban.
Annak érdekében, hogy az önkormányzat az itt élő fiatalok érdekeit is megfelelőképpen tudja képviselni, fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy mit is szeretnének. „A kutatás során megkérdeztük a lakosságot arról, hogyan látják, mennyire vannak tisztában a helyi fiatalok igényeivel az önkormányzatnál. Megoszlanak a vélemények a kérdésben: 38 százaléka a válaszadóknak úgy véli, hogy egy kicsit van csak tisztában, míg 31 százalékuk szerint nagyrészt tisztában van az önkormányzat a fiatalok igényeivel. A lakosok 22 százaléka bizonytalan a kérdést illetően, míg 8 százalékuk határozottan állítja, hogy az önkormányzat teljes mértékben ismeri, hogy mit szeretnének a fiatalok. Összehasonlítva a 2010-es eredményekkel a legmarkánsabb különbség abban látható, hogy azok aránya, akik szerint az önkormányzat egyáltalán nem tudja, hogy mik a fiatalok igényei 14 százalékról 1 százalékra csökkent.”- ismertette az eredményeket Bokros Hajnalka, az Echo Szociológiai Kutatóintézet szociológusa.
A megkérdezett emberek hasonlóképpen gondolkodnak arról is, hogy mennyire veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben a fiatalok igényeit. A lakosok 34 százaléka szerint egy kicsit, 29 százalékuk szerint nagyrészt figyelembe veszik, 30 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően. 2010-ben 18 százalékuk volt bizonytalan, és 14 százalékuk gondolta úgy, hogy egyáltalán nem veszik figyelembe a fiatalok igényeit. Utóbbiak aránya 2014-ben 3 százalékra csökkent.
Székesfehérvár egy fiatalos város – kezdte hozzászólását Mészáros Attila alpolgármester. Mint mondta, ez egyrészt a sok itt élő és itt tanuló fiatal miatt van így, másrészt annak is köszönhető, hogy az önkormányzat néhány éve aktív párbeszéd alapjainak lerakásába kezdett, hidat építve a diákok és a felnőttek között. „Nagyon örülök annak, hogy a lakossági megítélés pozitív irányba mozdult 2010-hez képest. Ez is annak a közös munkának az eredménye, amelyet a város vezetése az intézményekkel és a diákszervezetekkel együtt folytat. Létrejött a Székesfehérvári Diáktanács, amelynek immár minden hónapra van – a korosztály érdeklődési köréhez igazított – városi programja. Új hagyományokat teremtettünk a ballagáshoz és az adventi időszakhoz kapcsolódóan is. Nagyon fontos az érdekképviselet, a diákönkormányzatokkal való együttműködés, amelynek nagyon jó példája volt a nemrég városunkban megtartott Országos Diákparlament, no és annak folytatása, amely közvetlenebbé teheti a szaktárca és a fiatalok párbeszédét. Mindenképpen szeretnénk ezeket az alapokat is továbbvinni az elkövetkező években.” - mondta el a sajtótájékoztatón Mészáros Attila, Székesfehérvár ifjúsági ügyekért is felelős alpolgármestere.
Megkérdezték a lakosságot arról is, hogyan látják a fiatalok felnőtté válását, ez mennyiben különbözik az idősebb generációkétól. A válaszadók több mint fele szerint most sokkal nehezebb helyzetben vannak a fiatalok, mint korábban, mert minden bizonytalanabb és keményebben kell teljesíteni. 2010-ben még 66 százalékuk gondolta így. A megkérdezettek 22 százaléka gondolja úgy, hogy könnyebb a mostani fiataloknak, mert több a lehetőség arra, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket, ezzel szemben 2010-ben mindössze 2 százalékuk gondolta így. A megkérdezettek 24 százaléka helyezkedett köztes álláspontra, miszerint korábban is és most is vannak nehézségek és könnyebbségek, a 2010-es adatok szerint pedig 32 százalékuk vélekedett hasonlóképpen.
A lakosok szerint 2014-ben egyöntetűen fontos, hogy az önkormányzat kiemelkedően foglalkozzon a fiatalok problémáival, 71 százalékuk szerint nagyon fontos, 29 százalékuk szerint pedig inkább fontos ez a kérdés. A 2010-es adatokat vizsgálva látható, hogy 58 százalékuk tartotta nagyon fontosnak, 37 százalékuk pedig inkább fontosnak a dolgot, míg 2 százalékuk inkább nem tartotta fontosnak, 3 százalékuk pedig bizonytalan volt a kérdést illetően.
Végezetül megkérdeztük a fehérváriakat arról, hogy egyes ifjúsági területekkel mennyire vannak megelégedve helyi szinten. Egy négyfokú skálán kellett értékelniük, az eredményeket százfokú skálára konvertálták át. A kábítószer-ellenes küzdelem 50 pont körüli értéket kapott, ami heterogén megoszlást jelez, azaz a lakosok egyik fele inkább elégedett ezzel a területtel, másik felük pedig nem. A gyermekvállalás ösztönzésével, valamint a fiatalok egészségi állapotával összességében elégedetlenek a válaszadók, az index 50 pont alatti. A fiatalok munkához jutási, szabadidős lehetőségeivel, a politikába való beleszólásokkal, a diákjogok érvényesülésével, valamint a továbbtanulási lehetőségekkel elégedettek a válaszadók, az index ezeknél a területeknél meghaladja az 50 pontot.