-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Megbukott a pályázatokkal való 900 milliós csalási kísérlet
A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai jelentős, 900 millió forintos csalási kísérletet akadályoztak meg, melyet 140, az ország legkülönbözőbb területein tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás részvételével próbált megvalósítani egy pályázatíró cég. A „kaptár-modell”-nek keresztelt mechanizmus egy olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és valószínűsíthető haszonélvezője is egy –a szálakat háttérből mozgató – pályázatíró cég.
2008.02.13. 19:02 |
A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai jelentős, 900 millió forintos csalási kísérletet akadályoztak meg, melyet 140, az ország legkülönbözőbb területein tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás részvételével próbált megvalósítani egy pályázatíró cég. A „kaptár-modell”-nek keresztelt mechanizmus egy olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és valószínűsíthető haszonélvezője is egy –a szálakat háttérből mozgató – pályázatíró cég.
A MAG által kiírt GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán végzett vizsgálatokat követően a NFÜ feljelentést tett az illetékes hatóságoknál.
A pályázati kiírás csak formai követelményeket tartalmazott, melyeknek megléte – és ezek igazolása – esetén kedvező elbírálásra számíthatott a pályázó. A GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán nehézséget csak az okozhat a résztvevők számára, hogy átmenetileg a befektetés teljes összegét biztosítani kell, a 30% százalékos támogatás csak utólag áll rendelkezésre. Azok, akik vissza akartak élni a lehetőséggel, abban bízhattak, hogy a pályázatok nagy száma miatt a hatóságoknak nincs elegendő kapacitása az ellenőrzésre. Ebben az esetben azonban már a pályázatok döntés-előkészítési folyamata során fölmerült a visszaélés gyanúja, mivel a különböző pályázatokban több azonosságot is felfedeztek.
Valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a beadott dokumentumokat. Az esetek többségében a támogatandó fejlesztésekhez szükséges árajánlatokat adó társaság is megegyezett –szinte minden esetben ugyanarról az árajánlatról volt szó. A saját erő meglétét igazoló dokumentumokat legtöbbször ugyanaz a két-három személy szignálta tanúként. A pályázó mikrovállalatok székhelye sokszor olyan település volt, ahonnan számukra nem volt lehetőség a pályázaton való részvételre, ugyanakkor pályázatukban olyan települést jelöltek meg, amely nem szerepelt a cégkivonataikban. A megjelölt megvalósítási helyszínek távol estek a pályázók székhelyétől.
Tovább erősítette a gyanú megalapozottságát, hogy amikor a társaságokat a hatóság értesítette egy várható ellenőrzésről, mindannyian visszaléptek a pályázaton való részvételtől. A „kaptár-modell” elnevezés azért állja meg a helyét, mert a csalás középpontjában egy viszonylag fölkészült pályázatíró cég áll. A körülményekből arra lehet következtetni, hogy egyetlen személy vagy egy szűk kör tervelte ki, készítette elő és szervezte meg a visszaélésre tett kísérletet -áll az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajtóközleményében.
A MAG által kiírt GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán végzett vizsgálatokat követően a NFÜ feljelentést tett az illetékes hatóságoknál.
A pályázati kiírás csak formai követelményeket tartalmazott, melyeknek megléte – és ezek igazolása – esetén kedvező elbírálásra számíthatott a pályázó. A GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán nehézséget csak az okozhat a résztvevők számára, hogy átmenetileg a befektetés teljes összegét biztosítani kell, a 30% százalékos támogatás csak utólag áll rendelkezésre. Azok, akik vissza akartak élni a lehetőséggel, abban bízhattak, hogy a pályázatok nagy száma miatt a hatóságoknak nincs elegendő kapacitása az ellenőrzésre. Ebben az esetben azonban már a pályázatok döntés-előkészítési folyamata során fölmerült a visszaélés gyanúja, mivel a különböző pályázatokban több azonosságot is felfedeztek.
Valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a beadott dokumentumokat. Az esetek többségében a támogatandó fejlesztésekhez szükséges árajánlatokat adó társaság is megegyezett –szinte minden esetben ugyanarról az árajánlatról volt szó. A saját erő meglétét igazoló dokumentumokat legtöbbször ugyanaz a két-három személy szignálta tanúként. A pályázó mikrovállalatok székhelye sokszor olyan település volt, ahonnan számukra nem volt lehetőség a pályázaton való részvételre, ugyanakkor pályázatukban olyan települést jelöltek meg, amely nem szerepelt a cégkivonataikban. A megjelölt megvalósítási helyszínek távol estek a pályázók székhelyétől.
Tovább erősítette a gyanú megalapozottságát, hogy amikor a társaságokat a hatóság értesítette egy várható ellenőrzésről, mindannyian visszaléptek a pályázaton való részvételtől. A „kaptár-modell” elnevezés azért állja meg a helyét, mert a csalás középpontjában egy viszonylag fölkészült pályázatíró cég áll. A körülményekből arra lehet következtetni, hogy egyetlen személy vagy egy szűk kör tervelte ki, készítette elő és szervezte meg a visszaélésre tett kísérletet -áll az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajtóközleményében.
