-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Másként támogatják majd a távhőt
Benyújtotta azt a módosító indítványt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely kiveszi a kötelező átvételi rendszerből a kapcsolt villamosenergia -termelést. A törvény alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
2011.03.16. 15:06 |
Benyújtotta azt a módosító indítványt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely kiveszi a kötelező átvételi rendszerből a kapcsolt villamosenergia-termelést. A törvény alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre. Ebből a rendszerből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia. Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára korábban elmondta, hogy a következő két hónapban a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozzák annak részleteit, hogy a piaci árnál magasabb kötelező átvételi rendszerben (kát) a hőtermelést, és ne az áramtermelést támogassák, miután a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy átalakítva, de fennmarad a kötelező átvételi rendszer (kát).
A kapcsoltan termelt villamos energia a távhővel együtt előállított áram. A jogalkotó a kapcsoltan termelő erőműveket azért vette be korábban a kát-rendszerbe, hogy "kordában lehessen tartani" a távhőárakat, amit viszont azért kell támogatni, mert ez takarékosabb energiafelhasználást jelent a földgáz tüzeléshez képest. A kapcsolt termelésű távhőszolgáltatás több mint 600 000 háztartást, mintegy kétmillió embert érint.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten egy sajtóbeszélgetésen azzal indokolta a kát átalakításának szükségességét, hogy azok, akiknek a befektetése már megtérült tovább már ne "szivattyúzzák ki" a támogatást a rendszerből. A kát-rendszer, amiben a végfelhasználó fizeti meg a támogatást, alkalmatlan a hosszú távú energiastratégia elképzeléseinek támogatására.
Utalva Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének és Bencsik Jánosnak, a tárca energiaügyekért is felelős államtitkárának nézetkülönbségére, a miniszter azt mondta: a vita abban volt, milyen "sebességgel" alakítsák át a rendszert. "Olyan új támogatási rendszert alakítunk, amely segíti az energiapolitika megvalósítását és előnyös a végfelhasználóknak is" – mondta.
