Mártírok Emléknapja a fehérvári zsidóság deportálásának 72. évfordulóján

A kiűzetésre és halálra ítélt embereket a „gettógyűjtőházakba” zárták és 1944 június 6-án a város peremére, a vasút melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944 június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és itt már többen itt öngyilkosságot követtek el.

A 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Az útra fejenként 2 kg kenyeret és 0,25 kg margarint osztottak. A hitközségi feljegyzések 2866 személy kiszállítását rögzítették. Közülük 1850 (Ferenczy László csendőr alezredes előzetesen 1950 fővel számolt) székesfehérvári lakos volt. A pusztaszabolcsi vonal után a deportálási útvonalon Gödöllő, Hatvan, Miskolc, majd Hidasnémeti és Kassa következet.

Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból. 1949-ben a holokauszt áldozatainak tiszteletére emlékcsarnokot emeltek a zsidó temető mellett, ahol a vasárnapi megemlékezést is tartották.