Szeptember 10-e az öngyilkosság világnapja. Jelenleg Magyarországon a hetedik legmagasabb az öngyilkossági kísérletek aránya, amely jelentős javulás, hiszen évekig listavezetők voltunk. Legnagyobb részt a depresszió okolható azért, ha valaki önkezével vet véget életének.
Csökken, de még mindig magas az öngyilkosok aránya hazánkban: százezer lakosra 25 fő jutott 2005-ben, ezzel világviszonylatban a hetedik helyen állunk, a listavezetők a szovjet utódállamok és Japán, ahol két évvel ezelőtt több mint 32 ezer ember ölte meg magát, és évente több kisiskolás vet véget életének, mert problémái vannak az iskolában.
Az EU-átlag 17 eset, évente összesen 58 ezren lesznek öngyilkosok az Európai Unióban. Összehasonltásképp: közlekedési balesetben mintegy ötvenezren halnak meg. Hazánkban 2003-ban kétszer annyian követtek el öngyilkosságot, mint ahányan közúti balesetben vesztették életüket
Helyes szemlélet okozza a csökkenést Hazánkban 1988 óta folyamatos csökkenés tapasztalható: 1987-ben százezer lakosra 45,3 eset jutott, egy évvel később 41, 1995-ben 32, hat évvel később pedig már 30 alatti volt az arányszám. A mélypont 1984-ben volt, amikor 4300 sikeres kísérlet történt, ettől az évtől kezdve álltunk a világranglista élén. Varga Éva, pszichológus úgy véli, hogy a csökkenést elsősorban a hazai pszichiátriai szemlélet megváltozása, fejlődése idézte elő, és rendkívüli jelentőséggel bírnak a telefonos szolgálatok.
A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) adataiból kiderül: tavaly mintegy 228 ezer hívást kaptak az éjjel-nappal működő központok, a legtöbbet – 74 ezret - az Észak-Magyarországi Régióban, a legkevesebbet pedig a Dél-Dunántúli Régióban, ahol a két szolgálathoz összesen 6270 hívás érkezett. Jelenleg 34 ilyen működik az országban, a fővárosi 1973-ban alakult, abban az időben évekig mintegy háromezren vetettek véget életüknek önkezükkel.
Mint a pszichológus lapunknak elmondta, a tapasztalatok szerint könnyebb a segítségkérés anonim módon, ráadásul telefonon keresztül, mint személyesen, biztonságot ad ugyanis az, hogy a hívó bármikor leteheti a kagylót. A szakember szerint nagyon sok esetben az érzelmi segítség után könnyebben elfogadják a felajánlott lehetőségeket (szakrendelés, kórház), ám azt nem lehet pontosan tudni, mi történt az illetővel, megváltozott-e a terve, vagy már nincs közöttünk.
Magyarországon az Alföldön van a legnagyobb baj Az öngyilkosok mintegy 70 százaléka férfi, leginkább az özvegyek vetnek véget életüknek, de sok a házasságban élő férfi áldozat is: 2000-ben a 2463 öngyilkos férfiból 1175 volt nős. Gyakrabban végeznek magukkal tavasszal és nyáron, mint télen, ha pedig a napokat nézzük, inkább a hétfőt választják, mint a szombatot vagy a vasárnapot.
Az elkövetők több mint fele 40 évnél idősebb. Az elkövetők szintén több mint fele az önakasztást, 20 százalékuk a gyógyszeres és kábítószeres mérgezést, hat százalékuk a mélybe való ugrást, több mint két százalékuk pedig a vízbefulladást választja. A WHO adatai szerint világszerte terjedőben van a gyógyszerek öngyilkossági célra történő felhasználása, és háttérbe szorult az olyan módszer, mint például a lúgmérgezés. A hatvanas évek elején Bács-Kiskun megyében történt a legtöbb eset, majd alig tíz év múlva Csongrád és Hajdú-Bihar került a vezető helyre. A legkevesebb öngyilkos jelenleg is a nyugati országrészben van.
A depresszió az öngyilkosság előszobája Egy felmérés szerint a legtöbb öngyilkosság hátterében a fel nem ismert depresszió áll, maga mögé utasítva a munkanélküliséget vagy az alkoholizmust (szakemberek szerint az elkövetők közel 90 százaléka komoly pszichiátriai betegséggel küzd, 65 százalékuk depressziós, 10 százalékuk pedig alkoholista, és szintén ennyi a skizofrének száma is).
A pszichológus azt mondja: nagyon kevés figyelem irányul a mentális betegségekre, az esetek több mint felében fel sem ismerik a háziorvosok a lelki sérülést, ugyanis a páciens testi panaszokkal keresi fel a rendelőt, vagy álmatlanságról beszél. Magyarországon több százezer lelki eredetű beteget tartanak nyilván, a világon a számuk eléri a 400 milliót. Az Európai Unióban minden negyedik embernek volt már köze valamilyen mentális betegséghez.
A KSH adatai azt mutatják, hogy öregszik a társadalom, és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta – ezek a negatív eredmények pedig szintén kedveznek a lelki eredetű betegségek terjedésének. A család és a rokonság köteléke erősítheti az egyén biztonságérzetét, a megfelelő támasz jobb kilátást rejt az emberi problémák és feszültségek megoldásában – teszi hozzá Varga Éva. A legtöbb esetben segélykiáltás, jelzés tapasztalható a környezet felé, ha pedig van segítség, elkerülhető a baj.