Május 2-án kezdődik az érettségi - többen tesznek emelt szintű vizsgát

 

 

Több mint 142 ezer diák - mintegy háromezerrel több, mint tavaly - tesz érettségi vizsgákat az idén a május 2. és június 28. közötti vizsgaidőszakban. A vizsgák 1.187 helyszínen, 3.723 vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A diákok együttesen 485 ezer érettségit tesznek le, ebből 31 ezer az emelt szintű vizsga, 454 ezer a középszintű.

 

Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 14 százalékkal, négyezerrel emelkedett. A diákok választása alapján - az idegen nyelven tett vizsgákat külön számolva - 192 tárgyból lesz középszintű és 57 tárgyból emelt szintű érettségi. A mostani vizsgaidőszak újdonsága, hogy emelt szintű vizsga csak azokból a tárgyakból tehető, amelyek a felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők. Az érettségi vizsgák megszervezésére az idén is 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre.

 

A vizsgák május 2-án kezdődnek és június 28-án zárulnak. Az írásbeliket május 2-től május 23-ig tartják, az emelt szintű szóbelik június 2-8. között lesznek, míg a középszintűek június 14-28. között. A diákok ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével. A legtöbben "rendes" érettségit tesznek majd, szám szerint 417.900-at, ez az összes vizsga 86 százaléka. A már érettségivel rendelkezők csaknem 14,5 ezer ismétlő vagy kiegészítő vizsgát tesznek, ez a vizsgák 3 százaléka. Emellett több mint 8100 szintemelő vizsga lesz, 33 százalékkal több, mint tavaly. Változás az is, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságának feladatait a vizsgák szervezésében az újonnan alakult egyes kormányhivatalok látják el.

 

 

Csaknem 141 ezren adtak be az idén felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint tavaly. A legnépszerűbb intézmény ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ; a legidősebb jelentkező 1939-ben született és fizikát szeretne tanulni.

 

A felvételizők többsége az elektronikus jelentkezést választotta, 81.054-en éltek ezzel a lehetőséggel, számuk az idén haladta meg először a papíron jelentkezőkét – mondta az Oktatási Hivatal elnöke. Alapképzésre 95.660-an, egységes, osztatlan képzésre 10.622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre 25.506-an adtak be kérelmet. Az állandó lakhely alapján a legtöbben, több mint 42 ezren a közép-magyarországi régióból jelentkeztek. Államilag támogatott képzésre első helyen 124.378-an, költségtérítéses oktatási formákra 18.022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között kicsivel nőtt a felsőfokú szakképzésre és elenyészően csökkent a mesterképzésre jelentkezők száma. Az alap- és osztatlan képzésre összesen 362 ezer jelentkezést nyújtottak be a diákok. A felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal növekszik az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát.