Rekordmennyiségű, összesen 213 törvényt fogadott el 2011-ben az Országgyűlés. Kormány- és miniszteri rendeletek száma is több volt, mint 2010-ben. A 213 törvényt 98 ülésnapon fogadta el a parlament, vagyis minden egyes ülésnapon átlagosan két törvény született. A statisztikák szerint főleg az utolsó negyedévben fogadtak el sok törvényjavaslatot, a 213 törvény negyven százalékára, 86-ra az utolsó három hónapban bólintottak rá a parlamentben.
Az új alaptörvény elfogadása állt az Országgyűlés tavaszi-nyári ülésszakának középpontjában; a hozzá kapcsolódó mintegy harminc sarkalatos jogszabály közül eddig ötöt alkotott meg a Ház. Más fontos ügyekben is döntöttek a képviselők: megteremtették a lehetőséget a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, jövő év január elsejétől lényegében minden zárt helyen megtiltották a dohányzást, és hozzájárultak az orosz tulajdonú Mol-részvények visszavásárlásához.
Elfogadták az új alaptörvényt
Az Országgyűlés tavasszal - az ellenzéki képviselők távollétében - több mint egy hónapig csak az alkotmányozással foglalkozott, majd április 18-án elfogadta a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényt, amely számos ponton változtatott a rendszerváltáskor kialakított jogi és politikai intézményrendszeren, a részletszabályokat pedig sarkalatos törvényekre bízta. A kétharmados jogszabályokból a hétfőig tartó ülésszak alatt ötöt alkotott meg a parlament: elsőként az Állami Számvevőszékről szólót fogadták el a képviselők, majd a honvédelmi, a köztársasági elnök jogállását szabályozó, az adatvédelmi és az egyházi törvényt.
Védelem a kiszolgáltatott lakáshiteleseknek
Családok tízezreit érintette az a döntés is, amellyel a Ház lehetőséget adott a lakáscélú devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, és a kilakoltatási moratórium helyett bevezette a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra. Megszüntette a parlament a passzív táppénzt, és újból változtatott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó szabályain, miután az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályú kivetését. Így az adó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.
Középpontban az egészség
Az egészségvédelemre hivatkozva döntött a Ház arról, hogy jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Szintén az egészségvédelem állt a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó bevezetése mögött is, amelyet a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, az előrecsomagolt sütemények, a sós snackek, valamint az ételízesítők egy része után kell majd szeptembertől megfizetni. Változnak a munkaügyi szabályok is: módosul a heti munkaidő, a próbaidő, valamint a szabadság kiadása. Véglegesítették, hogy a - fel nem használt munkaórák átcsoportosításával - a munkavállalók akár heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Jövő évtől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét a kormány rendeletben határozhatja meg. Azok a vállalatok, amelyek ezt nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, és nem kaphatnak támogatást a költségvetésből.
Átalakult a közfoglalkoztatás rendszere
Az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják majd vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig járhat az eddigi 270 nap helyett. Február óta több ízben szigorították a képviselők a büntető törvénykönyvet (Btk.): januártól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a táppénzcsalás és a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélés, és ugyanennyi időre zárhatják be a futballhuligánokat. Az "egyenruhás bűnözés" elterjedésére hivatkozva a Ház a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésével egészítette ki a Btk.-t, emellett a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.
Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát
Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz.
Elfogadta a parlament az új munka törvénykönyvét
Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Elfogadta a parlament a civiltörvényt - törlik a nem működő szervezeteket
Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, továbbá egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok. Újdonság, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból.
Állami feladat lesz 2012 októberétől a tankönyvellátás
A tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez. A rendelkezés 2012. október 1-jén lép hatályba.
Megszavazták a jövő évi adószabályokat: 37 százalékra emelkedik az eva
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.
Átalakul a rokkantsági nyugdíjrendszer - egységes ellátást vezetnek be
Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be. A szerdai kormányülésen elfogadták a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló előterjesztést, és egyben a kormány elrendelte az előterjesztéshez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását.
Jön az e-recept - megújul a háziorvosi praxis 2012-től
Megújul a háziorvosi praxisjog és 2012-ben bevezetik az e-receptet a kormány szerdai döntései alapján. Mintegy kétmilliárd forintos tőkével praxiskezelő központ jöhet létre, amely hosszú lejáratú, kamatmentes hitellel segíti majd a háziorvosi praxisok forgalmát, a fiatal orvosok praxishoz jutását és az elöregedő háziorvosi kar felfrissülését. A praxiskezelő felállításához szükséges pénzt az Egészségbiztosítási Alap jelenlegi, mintegy 46 milliárdos többletéből finanszírozzák.
Itt az új támogatott lakáshitel: otthonteremtési program indult
Állami kamattámogatású forinthitel-programot és új lakáshoz jutásnál a szocpol "finomított" formáját indítja újra a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Parlamentben a kormány új otthonteremtési programját ismertetve. A két programot együtt jövőre 7-9 ezer család veheti majd igénybe, a két intézkedés a büdzsének 2012-ben 6,2 milliárd forintba kerül.
Hatpontos országvédelmi tervet hirdetett meg a miniszterelnök
A parlament első őszi ülésén Orbán Viktor napirend előtti beszédében ismertetette a kabinet hatpontos országvédelmi tervét, amelynek részét képezi az otthonvédelmi akcióprogram és a devizahitelesek végtörlesztésének egyszeri, forintban történő rendezése. Központi ármegállapítást terveznek a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében. A kormányfő beszédében zéró toleranciát és hajtóvadászatot ígért az uzsorások ellen.