Magyarok a világban - a MÜPÁ-ban lépett fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Beethoven több szimfóniájából és Berlioz: Fantasztikus szimfóniájából is hallhatott részleteket a közönség rendkívül érdekes moderálással, majd a második felvonásban Liszt: Les Préludes szimfonikus költeményével töltötték meg Európa egyik legjobb akusztikájú hangversenytermét.

A koncerten az Erkel-díjas zeneszerző-karmester, Dobszay-Meskó Ilona vezényelte az Alba Regia Szimfonikus Zenekart.

Liszt Ferenc a magyarországi Doborjánban született, Bécsben tanult, Párizsban élt, Itáliában eszmélt önmagára, koncertező művészként a teljes európai kontinenst bejárta Lisszabontól Szentpétervárig és Dublintól Isztambulig, élete utolsó szakaszát pedig három város, Róma, Weimar és Budapest között osztotta meg. Aligha létezik Liszt Ferencnél európaibb zenész, s a koncert éppen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként jelenik meg Liszt zenéjében az európai hagyomány.

Liszt Ferenc szellemi értelemben igazi mindenevő volt: érdekelte az irodalom, a képzőművészet, s persze mindenekelőtt a zene, de európaiságára és magyarságára nemcsak a művészetek, hanem a 19. század forradalmakban gazdag politikai élete is hatást gyakorolt.

A koncerten Szélpál Szilveszter vezetésével, Fazekas Gergely zenetörténész szakértői közreműködésével megpróbálták megtalálni ezeknek a hatásoknak a nyomait Liszt zenéjében, s közben olyan kérdésekre is választ kerestek, hogy milyen módon tükröződtek a társadalmi viszonyok a kor szimfonikus műveiben, mit jelentett a sorssal való küzdelem Beethoven és Berlioz számára és mindebből mit tanult Liszt Ferenc. Konkrét zenei jelenségeket is megvizsgáltak, például azt, hogy miként lehet egyetlen motívumból egy egész hatalmas remekművet létrehozni, és hogyan lehet különböző zenei trükkökkel leplezni, hogy egy szimfonikus költemény valójában egyetlen háromhangos zenei ötletre épül.