Magyar internet - 2,6 millió egyedi ip, 30 megabites átlagos sebesség

 

 Az internetkapcsolatok átlagos csúcssebességét rangsoroló listán hagyományosan Dél-Korea volt az első, de most megtörtént a trónfosztás és Hongkong került a dobogó tetejére 54 megabites átlaggal. Koreában a növekedés erősen lelassult az utóbbi pár évben, mivel új előfizetőként már csak a városoktól távoli, elmaradottabb falvakat tudják behozni, ahol jellemzően alacsonyabb sávszélességgel kezdenek a felhasználók, az átlag így most 49 megabitre jött ki.

 

 Hongkongban a földrajzi jellegzetességek miatt nem jelentkezik ugyanez a probléma, hiszen az egész ország gyakorlatilag egy nagyváros. A dobogót teljesen uralja Kelet-Ázsia, harmadik helyre a japánok jöttek be 42 megabites átlaggal. A három bezzegországban a szuper netkapcsolatok ára is kellemesen alacsony, a jelentés megemlíti a Hongkongban elérhető legjobb előfizetést, ami 500 megabitet ad havi 8300 forintnak megfelelő összegért. Ezt még Tokió és Szöul is megirigyelheti, a japán fővárosban a csúcs 200 megabit havi hatezer forint alatt, Koreában már a 100 megabitért elkérnek hétezret.

 

 A top10-et innentől nagyrészt európai országok töltik ki, Lettország, Románia, Belgium, Svájc és Bulgária jelenti az európai élmezőnyt. Magyarország a legjobbaktól éppen csak elmaradva, a 12. helyen jön kerek 30 megabites átlagos csúcssebességgel, hajszállal megelőzve az USA-t. Ez azt jelenti, hogy sávszélességben simán verjük az összes gazdag nyugat-európai országot, és a teljes skandináv régiót. Románia előkelő helyezése egészen meghökkentő, ráadásul az ország a top10-be került országok közül messze a legrosszabb növekedési adatot produkálva érte el a maga 37,4 megabites átlagát.

 

A szélessávval, és magas sebességű szélessávval (előbbit 4, utóbbit 10 megabitben határozzák meg) való ellátottságban továbbra is a dél-koreaiak a királyok, a népesség 86 százaléka fér bele az előbbi, 52 százaléka az utóbbi kategóriába. A magyar internetpenetráció sima szélessávban 62 százalékos (13. hely a világranglistán), a tíz megabit feletti kategóriában 8,4 százalékot értünk el, ez a 22. helyre jó. Ezekben a statisztikákban Hollandia és Svájc viszi a pálmát az európai összehasonlításban.

 

A kutatás a magyar interneten 2,6 millió egyedi ip-címet talált, ebből a szempontból nagyjából a románokkal, finnekkel és a dánokkal vagyunk egy szinten. A globális listán itt az USA vezet 145 millió ip-címmel, Kína 99 milliónál tart, aztán a japánok jönnek 40, a németek 36, a britek és a franciák 26-26 millióval. A jelentés kitér az internetes támadások forrásországaira is, amit szintén ip-cím alapján lehet azonosítani. A legtöbb ilyen jellegű adatforgalom Kínából indul ki (az összes támadás 32 százaléka), aztán az amerikai, orosz és török hálózatok következnek. Magyar ip-címről az online támadások 1,3 százaléka indul - éppen ugyanannyi, mint a miénknél 15-ször nagyobb német címtartományból.