-
Kulturális Örökség Napjai
A Kulturális Örökség Napjai 2026 országos programhoz idén nyolc helyszínnel csatlakozott Székesfehérvár. A vezetett séták, a kulisszajárások mind-mind egyedülálló élményt adtak a részvevőknek. Igazi különlegességnek számított a Székesfehérvári Egyházmegye eseménye, szombaton nyílt meg először a látogatók előtt a székesfehérvári Püspöki Palota teljesen restaurált magánkápolnája.
2026.09.19. -
Az első nagy művészetválasztó
Amerre a szem ellátott és a fülével az ember elhallott, Székesfehérvár Belvárosának minden szegletében, terében szólt a zene, az ének, a mese, táncos bemutatók és fotós, videós, képzőművészeti alkotók és alkotásaik fogadták a látogatókat. Az első alkalommal életre hívott SZÍN-TÉR-KÉP művészetválasztó fesztiválon több száz fellépő mutatta meg, hányféle művészeti ágból választhatnak az érdeklődő gyerekek és felnőttek.
2026.09.19. -
Mit veszítünk, ha nem mesélünk?
Székesfehérvár adott otthont a XXII. alkalommal megrendezett Országos Népmese-konferenciának. A Vörösmarty Mihály Könyvtárban a szakmai előadások és az élő mesék azt hivatottak bemutatni, hogy hogyan válhat a mese a mindennapok élő eszközévé.
2026.09.18. -
Mese felnőtteknek
Mesekocsmába várták az érdeklődőket a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermébe. A programot az idén Székesfehérváron zajló XXII. Országos Népmese-konferencia részeként rendezték meg.
2026.09.18.
Magyar Himnusz - összművészeti kiállítás nyílt Kárpát-medencei alkotók munkáiból
A Józsa Judit Művészeti Alapítvány szervezésében megnyílt lélekemelő tárlat február 24-ig látogatható.
A Józsa Judit Művészeti Alapítvány nemzeti imádságunk születésének 200. évfordulója tiszteletére, Magyar Himnusz címmel hirdetett képző-, nép- és iparművészeti pályázatot, amelyen a Kárpát-medencében alkotó kortárs, keresztény magyar művészek vettek részt.

„A magyar ember teremtő ember, szépet és jót teremt magának, és ezt át akarja adni az utána következő nemzedékeknek. Ez nem csak egyén szívéből és lelkéből forrásozik, hanem abból a gyökérből, amely visszamegy évszázadok és évezredek múltjába. onnan jön az a gazdagság, amely egyre inkább erősödik, egyre több, egyre szebb, egyre nagyobb és teljesebb lesz. Így dobban a szívünk a magyar ritmusra, így érezzük megszólítva magunkat a magyar verseket hallgatva, és így érezzük közel lelkünkhöz a festményeket, szobrokat, alkotásokat.” - fogalmazott a megyéspüspök, hozzátéve, hogy „Isten ajándéka, hogy kik vagyunk, Isten ajándéka, hogy vagyunk, de nem csak a múlt őrzéséről van szó, hiszen a magyar kultúra mindig élő, eleven, ami folyamatosan gazdagszik, gyarapodik, nő és erősödik.”
„A Himnusz a magyar nemzeti identitás, a közösségi emlékezet, a hazaszeretet, a hazafiság, a hősiesség, az önfeláldozás és az összetartozás erejének megtestesülése” – hangsúlyozta a Magyar Himnusz című kiállítás megnyitóján Józsa Judit kurátor.
Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a tárlat kurátora szerint méltó és igazságos, hogy Himnuszunk születésnapján ünnepeljük a Magyar Kultúra Napja közeledtével. „Kölcsey Ferenc Himnuszának szövege és Erkel korálokra emlékeztető dallama közös remekmű, nemzeti imánk a közösségi identitás, a közösségi emlékezet, a hazaszeretet, a hazafiság és az összetartozás erejének megtestesülése. Államiságunk, nemzeti létünk szabadság és függetlenség-vágyunk felségjelvényei, a Szent Korona, az Országzászló és a Magyar Címer mellett a Himnusz fejezi ki leginkább nemzetünk egységét, küzdelmes múltját, jelenét.” - fogalmazott a tárlat ötletgazdája és kurátora.
Józsa Judit a kiállítás kapcsán szólt arról is, hogy hiánypótló tárlatról van szó, hiszen Magyarországon még nem szerveztek ilyen témájú, az anyaország határain túl élő művészeket is aktívan bevonó, Kárpát-medencei magyar testvéreinket magához ölelő, magas színvonalú tárlatot a 200. évforduló alkalmából. A tárlat célja megmutatni, hogy mit üzen napjainkban Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású költeménye a kiállított műalkotásokon keresztül.
Jakubek Ágnes, a házigazda Szent István Művelődési Ház igazgatója köszöntőjében a magyarságtudat kialakulásának lépcsőfokairól szólt, amik végigkísérik az embert csecsemőkorától időskoráig.
„Amikor elkezdjük hallani édesanyáktól az első szavakat, énekeket, az anyanyelvünket kezdjük megtanulni, amikor cseperedünk és elkezdjük hallgatni a magyar népmeséket, szép magyar nyelvünk kifejező gazdagságát ismerhetjük meg..” Jakubek Ágnes hozzátette, hogy amikor megnövünk és elkezdjük tanulni a magyar Himnusz szövegét, addigra már kialakul a lelkünkben az a fajta magyarságérzés, ami szükséges ahhoz, hogy magyarnak tudjuk vallani magunkat.
A tárlatnyitón Székesfehérvár Megyei Jogú Várost Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte.