Magyar érettségi - Karinthy, Kosztolányi, Szabó Magda és Gelléri Andor Endre

 

A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből. A műelemzésekhez kapcsolódó tesztlapon szerepeltek A szegény kisgyermek panaszai és A kis mécs című Kosztolányi-versek, valamint Karinthy műve, A kis edény is.

 

 A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A szövegértési feladat szövege általában egy 800-1100 szó terjedelmű esszé, tanulmány, vagy publicisztikai mű egésze, vagy részlete. A vonatkozó kérdések pedig olyan szempontokat érintenek, mint a szöveg egészének jelentése, logikai, tartalmi kapcsolatok, műfaji jellemzők, illetve a szerző álláspontjának értelmezése. Az első részre maximálisan 40 pont adható, ez az írásbelin megszerezhető összpontszám 40%-a.

 

 Az emelt szintű vizsga szintén 240 perces. Itt a feladat összetételben annyi a változás, hogy a vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint - a második részben - három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt mindkét vizsgatípusnál tetszésük szerint oszthatják be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. Itt Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, illetve egy, az index.hu-n megjelent cikk valamint egy érvelős feladat közül választhattak a tanulók.