-
50 éves a Bugát
Fontos jubileumi esemény helyszíne volt a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Technikum, szerdán délután ünnepelték az iskola fennállásának 50. évfordulóját. Az intézmény életében mérföldkőnek számító rendezvényen Székesfehérvár Önkormányzata és közössége nevében Mészáros Attila alpolgármester gratulált és köszöntötte az iskolát.
2025.12.17. -
Évezredes üzenet
Városunk büszkén viszi tovább a Szent István-i örökséget, ami nemcsak szellemiségében van jelen, hanem – a modern tudományos eszközöknek köszönhetően – immár kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezünk Székesfehérvár ezeréves erődítéséből. Az évzáró intézményvezetői találkozón igazi kincseket, az államalapítás korából származó fa- és földmintát adott át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent István Király Múzeum főigazgatója.
2025.12.16. -
Tovább zöldül Fehérvár
Új korszak kezdődik Székesfehérvár távhőellátásában. Villanykazánok és egy hatalmas hőtároló segíti majd, hogy a város fűtése biztonságosabb és környezetkímélőbb legyen. A beruházást az E.ON valósítja meg, a fejlesztés több ezer fehérvári háztartást támogat majd.
2025.12.17. -
Adomány a kórháznak
Újabb támogatás érkezett a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházhoz. A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Rend, Kórházas Lovagok Magyarországi Parancsnoksága és a Kórházas Lovagok Alapítvány rendezett jótékonysági koncertet, amelynek bevételét felajánlotta a Szent György Kórház Alapítványnak.
2025.12.17.
Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung).
A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. 
Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az alkalomról közösségi oldalán emlékezett meg dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Utalt arra: tavaly önkormányzati delegáció járt az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltáborban, hogy lerója kegyeletét az áldozatok emléke előtt, a koncentrációs táborok felszabadításának 75. évfordulóján. „Tavaly ilyenkor megrázó volt azon a helyen állni, ahová több ezer városi és megyei honfitársunkat elhurcolták, ahonnan a legtöbben nem tértek vissza.” – írta a polgármester, hozzátéve, hogy az áldozatokat sosem feledjük!