Kedden kezdődik a területfejlesztési törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a Parlamentben. A jogszabály a helyi döntéshozatal erősítése érdekében átalakítaná a regionális fejlesztési tanácsokat, és életre hívná a kistérségi fejlesztési tanácsokat. Az Országgyűlés kedden megkezdi a területfejlesztési törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját. A régiók és a kistérségek szervezeti átalakítását előirányzó jogszabály elsősorban a decentralizációt, a helyi döntéshozatal erősítését célozza.
A javaslat - elfogadása esetén - két területen hozna jelentős változásokat május elsejétől. A regionális fejlesztési tanácsokban megszűnne a minisztériumok jelenlegi túlsúlya, a kormányt a jövőben kizárólag a területfejlesztésért felelős tárca képviselné. Az előterjesztés nem változtatja meg a jelenlegi régió- és megyeszerkezetet, vagyis megőrizi a már kialakult hét régiót, és nem teszi lehetővé, hogy a települések átléphessék a megyehatárokat.
Önálló fejlesztési tanácsok a kistérségekben
Önálló fejlesztési tanácsok a kistérségekben
További fontos változás lenne, hogy a kormány által kijelölt 168 kistérségben önálló fejlesztési tanácsok alakulnának. Ezeknek minden települési polgármester, valamint a térségben működő gazdasági kamara és társadalmi szervezet tagja lenne. A kistérségi fejlesztési tanácsok hatásköre egyelőre csak a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására és közös területfejlesztési programok kialakítására terjedne ki.
A kistérségek a kormány elképzelései szerint a későbbiekben közvetlen önkormányzati feladatokat is kapnának, részben az európai uniós, részben pedig a saját feladatok ésszerű ellátása érdekében. (Ennek elfogadásához a parlamenti képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.)
A megyék koordináló feladatot látnának el
A törvénymódosítás a megyei területfejlesztési tanácsok feladatává tenné a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását. A tanácsok kidolgoznák és elfogadnák - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, valamint támogatnák a kistérségekben folyó fejlesztések előkészítését.
A törvényjavaslat szól a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásáról is. A tervezet szerint ezt a fővárosi önkormányzat és a közép-magyarországi regionális fejlesztési tanács alakítaná meg Budapest, valamint a régió fejlesztési céljainak összehangolására.
Mit takarnak a térségi fogalmak ?
A területfejlesztési törvény módosítása meghatározza a régió és a kistérség fogalmát is. E szerint a régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. A kistérség pedig: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik, amelyet kormányrendelet határoz meg.
