Első alkalommal adott otthont a Szent István Király Múzeum az M4 – Múzeumi Konferenciának. A kecskeméti, a szekszárdi, a székesfehérvári és a veszprémi vármegyei hatókörű városi múzeumok együttműködésének egyik eleme ez a tudományos konferencia, amely évente vándorol a helyszínek között.
Az idén Székesfehérváron rendezett kétnapos eseményen szekcióüléseken, kerekasztal-beszélgetéseken és tárlatvezetéseken cseréltek tapasztalatot a múzeumi szakemberek.
A frissen nyílt Egy múzeum tekintete című kiállításban különleges metszetet kaptak Szent István Király Múzeum 150 éves történetéből. Két nap alatt négy szekcióban mintegy húsz előadás szólt a múzeumi tudományos munkáról, a megvalósított kiállításokról, a jelen kérdéseiről és a jövő terveiről az M4 – Múzeumi Konferencián, amely kedden zárult. Három évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kezdeményezésére a Kecskeméti Katona József Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum. Ennek alapját az intézmények kapacitásainak közös kihasználása, a kutatásokban való együttműködések adták. A megállapodásban szerepel az is, hogy a közös kutatások lehetőségeiről, az intézmények tudományos munkáiról egy éves konferencia keretében osztják meg tapasztalataikat. Minden évben más-más partner ad otthont azt eseménynek, így idén Székesfehérváron találkoztak a szakemberek az M4 – Múzeumi Konferencián.
A Szent István Király Múzeum számára kiemelt fontosságú feladat, hogy tudományos konferenciák számára helyet biztosítson, illetve, hogy kiterjessze és elmélyítse szakmai kapcsolatait.
E vándorkonferencia mindkettőre lehetőséget ad – erről már dr. Agócs Nándor, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára beszélt, amikor arra kértük, összegezze a két nap eseményeit. Mint mondta, az elhangzott előadásokban egy már megvalósult kiállítás születéséről, a nehezen (vissza)azonosítható tárgyakról, a szakmaközi tudományos kutatásokról és a múzeumok szerepéről a turizmusban, a város közösségében, az iskolai közösségi szolgálatban, illetve az oktatáshoz kapcsolódó ismeretterjesztésben betöltött szerepéről és a sikerekről számoltak be a szakemberek.
A szomszédos vármegyékből érkezett szakemberek megismerhették a fehérvári Csodapatikát, áttekintést kaptak a késő neolit kori lengyeli kultúra Fejér vármegyei kutatási eredményeiről.
Szó volt a Deák Gyűjtemény talányos alkotásairól, a játékok együttműködéséről a Hetedhét Játékfesztiválon és a Szent István Király Múzeum iskolai közösségi szolgálatos kisprojektjéről is. A négy vármegyei hatókörű városi múzeum vezetője egy kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg gondolatait, véleményét a múzeumban zajló tudományos munka szerepéről, hatékonyságáról, lehetőségeiről. Abban valamennyien egyetértettek, hogy a tudomány végvárai a múzeumok. A hitelesség alapját, a következő évek kiállításainak terveit, azt, hogy milyen stratégia mentén halad a múzeum, mind-mind a tudományos munka határozza meg, ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő létszámú, szakemberekből álló kollektíva és a normál működéshez a biztonságos anyagi háttér. A fehérvári tervekről elhangzott: a Moskovszky 100 és az államalapítás 1025. évfordulójára készülő kiállítások mellett az Alba Regia kötetek kiadása és a múzeum normál működésének biztosítása a cél. 
Dr. Agócs Nándor hozzátette, a kerekasztal-beszélgetés egy újszerű elem volt a vándorkonferencia történetében, amely pozitív fogadtatásra talált. „Összességében a résztvevő történészek, néprajzosok, művészettörténészek, múzeumpedagógusok, restaurátorok a két nap alatt betekintést kaptak a múzeumokban zajló munkába, megismerhették a jógyakorlatokat és azt is, hogy a felmerülő problémákra ki milyen választ tud adni, milyen kihívásokkal néz szembe egy-egy múzeum. Mivel hasonló profilúak az intézmények, mindig vannak olyan párhuzamok, amik lehetővé teszik azt, hogy itt tanuljunk egymástól.”
