Legrégibb Mária ünnepünk alkalmából celebrált misét a megyéspüspök

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.

Spányi Antal megyéspüspök szentbeszédében arról beszélt, hogy képesek vagyunk mindent megszokni, megszokással élni és életünk eseményeit is megszokással kezelni azonban az események üzenetén, a miérteken nem mindenki gondolkozik el, nem keresi az okokat és azt, hogy a történések merre irányulnak. Az embernek, aki látja a jeleket el kell gondolkoznia azon, hogy mit és hogyan kell tenni ahhoz, hogy ne a pusztulás, hanem az asszony oltalma alatt szolgálja az életet.

 „Töltse el szívünket igazi öröm és békesség és igazi gyermeki szeretettel szeressük Máriát, hogy segítsen bennünket hűségben elődeink szelleméhez, hogy keresztény hitünkben megmaradva járhassuk az utunkat.”

„Az életünkben sokféle jellel találkozunk és ezeket fel kell fedeznünk és keresni az okokat. A hívő ember megérti, hogy a jelek Isten ajándékai. Ezek üzenetét mindenki megértheti, ha képesek vagyunk elgondolkozni és nem akarunk magunk kényelmében, magunkhoz ragaszkodva élni az életet.”
„Az első üzenet, Isten végtelen szeretete, aki olyan világot teremtett, amiben számunkra is helyet adott. Az ember ebben a világban az anyai szeretet gondoskodásából bontakozik ki. A földi anyánk mellé pedig egy égi anyát is adott mellénk, aki olyan életet mutat előttünk, mely egyenesen, békességben és a szívünk derűjében Isten országa felé halad. Jó nekünk hálás lélekkel gondolni Istenre, aki nekünk adta Szűz Máriát, akinek égi imája végigkíséri életünket.” - mondta Spányi Antal.

Szent István király azt kérte Máriától, hogy legyen oltalmazója az országnak. A Kárpátok koszorúja, az erdők és a völgyek, a szorosok nyugalmat jelentenek, de lelki és szellemi védelem is kell az országnak, melyet Mária oltalmában talált meg. A megyéspüspök végezetül arról beszélt, hogy válasszuk a jót, az életet oltalmazót és gazdagítót.