Leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken - három hónapra elég a magyar tartalék

Leállt hétfőn este a Barátság vezetéken a kőolajszállítás Magyarországra, de Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint a kőolaj és a kőolajszármazékok származékok forgalmában nem kell fennakadásra számítani. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) szerint a rendelkezésre álló stratégiai készletek több mint három hónapra elegendőek. A Mol saját tartalékai lehetővé teszik, hogy a százhalombattai finomító tovább üzemeljen. A készletek felszabadítása fölötti rendelkezés a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik. A több mint 90 napos tartalék lehetővé teszi, hogy a Mol akár az Adria vezetéken keresztül történő kőolajimportra is felkészüljön.

Kóka János hangsúlyozta, hogy amennyiben az olajszállítás 24 óránál tovább szünetel, úgy a tartalékokból kőolajkészleteket szabadítanak fel.

A Mol árpolitikája a történtek ellenére sem változik, azaz a társaság nem vonja vissza a bejelentett benzinár-csökkentést - közölték a társaság illetékesei. Kóka János tájékoztatása szerint a készletezés ára literenként 2-3 három forint, amelyet az üzemanyagok árában a fogyasztó fizet meg.

Az orosz cégek vis maiorral indokolják az európai vállalatokkal (köztük a magyar Mollal) szembeni szerződéses kötelezettségeik elmulasztását, azt, hogy Oroszország leállította szállításait a Fehéroroszországon át haladó Barátság vezetéken.
Elsőként Fehéroroszország állította le a területén áthaladó orosz olajszállításokat, és ekkor állt be a vis maior esete. Ezután viszont már az orosz fél is leállította a szállításait a területéről Fehéroroszországba, mivel a tranzit lehetetlenné vált.
A vis maiorra való hivatkozás lehetővé teszi a szállítások ideiglenes felfüggesztését és két hónapon belüli felújításukat a szerződések megszegése nélkül - jegyezték meg moszkvai megfigyelők. A Mol szinte a teljes olajimportját a Barátság vezetéken keresztül bonyolítja, évi 8 millió tonnát vásárolva Magyarország és 5,5 milliót Szlovákia számára.

Minszk arra hivatkozik, hogy az általa január 3-án, visszamenőleg újév napjától kirótt, s a Transneft által meg nem fizetett tranzitdíj fejében foglalja le az orosz olajat. Oroszország újévtől nemcsak a kétszeres (ezer köbméterenként 47 dollár helyett 100 dolláros) földgázárat kényszerített Fehéroroszországra, hanem (tonnánként 180 dolláros) exportvámot is kivetett az oda irányuló (évi húszmillió tonnányi) olajszállításokra is, ami az orosz cégek számára csaknem megduplázta a finomítás céljából Fehéroroszországba szállított olaj költségét.

Fehéroroszország válaszul tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a Barátság vezetéken Európába áramló (évi 70 millió tonnányi) orosz olajat, ami több mint 10 százalékkal emeli annak költségét. Miután a Transneft nem fizette meg a "tranzitvámot", Minszk szombaton csempészárunak minősítette az orosz tranzitolajat, és perrel fenyegette meg az orosz vezetéküzemeltető Transneft vezérigazgatóját.