Kutatás-fejlesztési stratégiát mutatott be Fehérváron a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

 

Cséfalvay Zoltán közölte, hogy az eredetileg 70 oldalas stratégiához mintegy 200 oldalnyi észrevétel érkezett. A javaslatok beépítése jelenleg is folyik, a végleges stratégia ezt követően kerülhet a kormány elé.

 

Az államtitkár a stratégiai célok közül a legfontosabbnak a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, GDP-arányos költségek növelését nevezte. Szeretnék elérni az 1,8 százalékos szintet, amelynek nagy részét, mintegy 1,3 százalékot a vállalkozások tesznek hozzá. „A növelés azért szükséges, mert az innováció és a K+F területén a kritikus tömegeket meg kell teremtenünk ahhoz, hogy megvalósítható legyen a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes termelés” - fogalmazott.

 

Kiemelt cél még a kutatói bázis szélesítése: jelenleg 36 ezer kutató dolgozik Magyarországon, az 1,8 százalékos szint eléréséhez legalább 52 ezer szükséges. A cégek esetében szükség van fiatal, innovatív, dinamikus, gyorsan növekvő vállalkozásokra, valamint a hatalmas gazdasági hatású nagyvállalatokra is - tette hozzá.

 

Cséfalvay Zoltán kiemelte: a magyar gazdaság túl van a kritikus időszakon, az elmúlt két és fél évben stabilizálták az államháztartás helyzetét, stabilan 3 százalék alatt tartható a költségvetési hiány. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben elindul a gazdasági növekedés, akkor az egy egészséges növekedés lesz, amit nem adósságból és hitelből finanszírozunk - mondta.

 

Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese közölte, hogy a 2014 és 2020 közötti tervezési ciklusban az Európai Unió kiemelten foglalkozik majd az innovációval. Ehhez forrást is biztosít, hogy az európai cégek versenyképesek maradjanak az amerikai és távol-keleti cégekkel szemben.

 

A hivatal feladatairól elmondta: induló vállalkozásoknak mentorálással, információszolgáltatással, befektetőkereséssel segítenek. Középvállalkozásoknál az egyetemi- és kutató szektorral való közeledést segítik elő. A multinacionális nagyvállalatok kutatóközpontjai esetében pedig a létszámnöveléshez szükséges feltételek előteremtésében vállalnak szerepet.