-
Főépítészi Életmű Díjat kapott
Balatonfüreden rendezték a XXX. Országos Főépítészi Konferenciát, ahol átadták a szakmai szervezet idei elismeréseit is. Az eseményen Székesfehérvár főépítésze, Lantay Attila értékőrző és értékteremtő huszonöt évnyi szolgálata, az építészeti közbeszéd gazdagításához, valamint a következő generációk szemléletformálásához hozzájáruló oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként Főépítészi Életmű Díj kitüntetésben részesült.
2026.09.18. -
Gyermeksürgősségi tanácskozás
Mintegy háromszáz résztvevővel, Székesfehérváron rendezik meg a 10. Gyermeksürgősségi Konferenciát és Továbbképző Napokat. A csütörtökön kezdődött és szombatig tartó kongresszus célja, hogy áttekintsék a gyermeksürgősségi orvoslás helyzetét, fejlődési lehetőségeit és szakmai hátterének biztosítását.
2026.09.18. -
A katonahősre emlékeztek
A hagyományokhoz hűen, katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Székesfehérvár 1601-es, török uralom alóli ideiglenes felszabadításáról a Prohászka ligetben.
2026.09.18. -
Gyermeksürgősségi konferencia
Tizedik alkalommal szervezte meg a Magyar Gyermeksürgősségi Társaság azt a konferenciát és továbbképző napokat, melyre az ország minden területéről érkeznek szakemberek.
2026.09.18.
Közös nagypénteki keresztút a Palotai úti Kálváriánál
Fehérváron már hagyománynak számít, hogy a város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődött Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja. Ebben az évben is többszázan jöttek el, hogy imádsággal és énekkel kísérjék Jézus útját Pilátus ítéletétől a sírbatételig.
2016.03.25. 16:56 |
Székesfehérváron már hagyománynak számít, hogy a város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődött Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja. Ebben az évben is többszázan jöttek el, hogy imádsággal és énekkel kísérjék Jézus útját Pilátus ítéletétől a sírbatételig.
Nagypénteken a keresztény világban szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
A keresztút mai szokásos 14 stációja az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. A keresztút eredetileg az a mintegy másfél kilométeres útvonal, melyen Jézus a kereszttel a Praetoriumtól kiment a Golgotára. Ma olyan ájtatosság, aminek segítségével a keresztény hívek Jézus szenvedésein és keresztrefeszítésének eseményein elmélkedhetnek halálra ítélésétől temetéséig. A körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása.
Az első stáció Jézust halálra ítélése, a másodikban Jézus vállára veszi a keresztet, a harmadikban Jézus először esik el a kereszttel, a negyedikben Jézus Anyjával találkozik a keresztúton, az ötödikben Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet, a hatodikban Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát, a hetedikben Jézus másodszor esik el a kereszttel, a nyolcadikban Jézus beszél a síró asszonyokhoz, a kilencedikben Jézus harmadszor esik el a kereszttel, a tizedikben Jézust megfosztják ruhájától, a tizenegyedikben Jézust keresztre szegezik, a tizenkettedikben Jézus meghal a kereszten, a tizenharmadikban Jézust leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik, a tizennegyedikben Jézust eltemetik.


